2021. április 27., kedd



Rejtő Jenő (P. Howard): Az ​elátkozott part (Csülök 1.) | Mini-könyvklub

  

Mini-könyvklub 18. felvonás

A témához tartozó bejegyzések a „mini-könyvklub” címke alatt elérhetőek.

A többiek értékelését itt olvashatjátok el.

 

 

(...) magam is kántornak készültem gyermekkoromban.

Hogy mégsem így lett, azt hőn szeretett atyám rábeszélőképessége okozta. Ő ugyan egyszerű halászmester volt, de azt kérte tőlem, hogy matróz legyek, mint az apja, nagyapja és valamennyi őse, beleértve a dédapját is. Lefestette előttem a hajósélet szépségeit, a tengerész kiváltságos helyzetét a polgárok között, és megemlítette Lord Nelsont, aki annak idején dédapám bátorságára hivatkozva ellenezte, hogy az öreget karóba húzzák. Atyám szelíd rábeszélése azonban hatástalan maradt volna, ha utolsó okfejtései során nem ver egy fél árboccal addig, amíg meghajolva érveinek súlya előtt, beálltam hajósinasnak.

 




Csülöknek nincs pénze és nincs lakása, éppen ezért barátjával, Tuskó Hopkinsszal felkeresik a Török Szultánt, aki egy uszály fenekén vesztegel; neki nadrágja sincs. Sürgős dolgára hivatkozva kölcsönveszi a vendégként étkező Tuskó Hopkins nadrágját, de a megjelölt időben nem a nadrágot küldi vissza, hanem egy levelet, amely szerint az uszály egyik ládájában hulla van. Most tehát Tuskó Hopkins marad nadrág nélkül, így Csülök megy el segítségül hívni Senki Alfonzot, de mikor visszatér vele az uszályra, ama bizonyos ládában már Tuskó hullája heverész. Mire pedig orvost is sikerül keríteniük – ez a hulla is eltávozik. A sorozatos rejtélyek sem gátolják azonban a három barátot, hogy kezükbe vegyék Laméter hajóskapitány ügyét, aki éppen kiszabott halálbüntetésének végrehajtását várja…

 

Könyv információk:

 

Eredeti megjelenés éve: 1940

< ONLINE ELÉRHETŐ - MEK >

 

Rejtő Jenő a blogon:

Vesztegzár ​a Grand Hotelben

Az ​ elátkozott part

(Az értékeléshez olvass tovább!       )

Miért…?

 

Miért éppen ezt választottam a szabadon választott hónapban? Egyszer szeretnék az író életművének a végére érni, ugyanis fiatalkorom óta a történeteiben elhangzott aranyköpéseket hallgatom... Illetve úgy emlékeztem, hogy megtalálható a családi könyvtárban - az összes többi Rejtő Jenő könyv mellett -, de ezt egyszerűen nem találtam meg, így ellátogattam a Magyar Elektronikus Könyvtárba, hogy megtalálható-e online, és mákom volt!   

 



Az első könyv, amit Rejtő Jenőtől olvastam a Piszkos ​Fred, a kapitány volt, így nem ért váratlanul, hogy már az elejétől fogva nagyon normáltalan mind a stílus, mind a történet. Főszereplőnk Csülök (John Fowler), aki ugyan kántor szeretett volna lenni, de apja erős szeretetének hála hajósinas, majd matróz lett... Manapság meg többnyire lopkod, mert a bürokrácia ellehetetlenítette a matrózkodástól. Egyik tolvaj barátja, Tuskó Hopkins segít elinni az utolsó petákjait, majd együtt mennek a Török Szultához, aki elkéri Tuskó nadrágját, míg szerez újat a tőle ellopott helyett... Ám nem tér vissza, hanem egy helyesírástól tökéletesen mentes levelet küld maga helyett, miszerint az alanti ládában egy hulla van. Csülök lelép, találkozik Senki Alfonzzal, akivel visszatérve megtalálják Tuskó Hopkinst a ládában... holtan? Szerencsére csak ráférne egy orvos, így Senki Alfonz és Csülök elindul lopni, hogy legyen pénzük kiváltani a feketén működő Kvasztics doktor orvosi táskáját.

  

 

Senki Alfonzról csak annyit, hogy a világ valamennyi államából örök időkre kiutasították, és így már régóta csak a legnagyobb titokban tartózkodhatott a földön. Főként éjszaka. Tuskó szerint dán volt, egy guatemalai méregkeverő esküdött rá, hogy spanyol, ő maga büszkén vallotta, hogy "szülőföld nélküli", mert egy bennszülött kenuban jött a világra Colombo közelében, és szüleitől valamennyi környező állam megtagadta a gyermek anyakönyvezését.

Egy örmény gőzösön keresztelték, de ez az állam időközben megszűnt. Rendőrségi szakértők szerint közigazgatási úton egy másik bolygóra kellene továbbítani.

 

  

Összességében…

 

Ez a regény az elejétől a végéig fordulatos, szórakoztató karaktereket felvonultató és totál agyament. Ennyi ruhacserét, átverést, mázlis megmenekülést, hamis név alatt élő figurát, és vicces fejezetcímet rég pipáltam. Egyszerűen sosem az történt, amit vártam, mindig valami formabontót alkottak Csülökék, ami rendkívül olvasmányossá és elég letehetetlenné tette ezt a könyvet. Olvastam ennél jobb Rejtő-regényeket, de ettől függetlenül nagyon jól szórakoztam olvasás közben. Igazából izgalmas volt ezeknek a lökött népeknek az Afrikában állomásozó francia légiós kalandjukról olvasni. (Emiatt nagy valószínűséggel sorra fogom keríteni a folytatást is, de megemlíteném, hogy önálló sztoriként is kerek egész volt!)

Azt hiszem, hogy a kedvenceim a helyesírási hibáktól hemzsegő levelek voltak, amiket egyszer Nedudddgi!, máskor Netuddkki írt... (Anyum szokott néha ilyen aláírással meglepi sütit adni másoknak.)

 

Értékelés: 4

 

Kedvcsináló idézetek:

v

Este vagy nyolcan felmentünk a fedélzetet sikálni. Én természetesen nem maradhattam ki ebből.

– Maga a kedvencem – mondta mély utálattal Potrien és köpött. – Nem fog unatkozni, ne féljen. A fedélzetet úgy sikálják fel, hogy csúszós legyen, mert különben…

A fedélzethez ujjnyi vastag piszok tapadt. Azért elég csúszós lett. Legalábbis az őrmester úgy esett hanyatt délután, hogy a hajó beleremegett. Valami csirkefogó rákent egy egész darab szappant a küszöbére. Igazán rossz vicc…

Estig sikáltam. Nem nehéz munka, de nekem nem volt már meg a szappanom, és így keményebben kellett dörzsölni a padlót.

v

Vasárnap ne lopj, ne csalj, ne verj meg senkit, mert hat nap mindenre elegendő…

v

- Egy szót se, mert... - sziszegte a barátom, és megfogta a nő nyakát.

Nyomban félrelöktem.

- Ilyen eljárást hölgyekkel szemben nem tűrök! Szeretném ha ezt megjegyeznéd!

Egy másodpercre összehúzódott fényes ragadozószeme. Ez az ember nem félt senkitől. Még tőlem sem. A nő mellettünk állt lihegve, és nem mert mozdulni.

- No jó! - mondta Senki és nevetett. - Tiszteljük barátaink agybaját. - A nő elé lépett, és meghajolt. - Engedje meg, hogy bemutatkozzam. Senki Alfonz vagyok, és kiváló tisztelettel kérem, hogy ne kiáltson, mert megölöm.

A nő révedezve nézett egyikünkről a másikra.

- Úgy látom - folytatta Senki -, hogy ön hülyének néz bennünket, ami bizonyos fokig helyes emberismeretre vall.


vvvvv

Nem saját képek. Pinterest tábla: Az ​elátkozott part

Az elátkozott part a GoodReadsen

vvvvv




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése