2015. szeptember 30., szerda



Szabó Magda: Abigél



„Mindig a részletek a legizgalmasabbak egy nagy irodalmi műben – tanította Kőnig magyarórán –, kérem, sose feledjék el figyelemmel kísérni a részleteket.”


Fülszöveg:
Ginával, Vitay tábornok elkényeztetett kislányával 1943 őszén megfordul a világ. El kell hagynia otthonát, iskoláját, barátnőit – méghozzá a legnagyobb titokban, búcsú nélkül. El kell szakadnia édesapjától, aki soha sem hagyta még magára korán anya nélkül maradt, egyetlen gyermekét. Mintha forgószél repítené a kislányt messze Budapesttől, messze mindentől, ami eddigi életét jelentette, az árkodi kollégium komor falai közé. Az erődre emlékeztető kollégium szigorú fekete-fehér világa tilalmakkal veszi körül a kislányt, rákényszeríti a maga érthetetlen és elfogadhatatlan törvényeit. S Gina hiába lázad, hiába szökne, menekülne innen, valami mégis maradásra kényszeríti, valami, amit nem tudott, s amit meg kellett tudnia ahhoz, hogy önként vállalja a rabságot. Hogyan is igazodjék el egy tizenöt éves kislány ebben a súlyos felnőtt-titkoktól terhes világban? Hogyan illeszkedjék be a lányok közösségébe, hogyan osztozzék gyerekes örömeikben, mint vegye ki részét ártatlan tréfáikból? Talán neki is hinnie kell a naiv árkodi diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor alakja köré fontak a lányok? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós lány szobrának, aki mindig segít a bajbajutottakon, a rászorulókon? Szabó Magda lebilincselően izgalmas és bravúros megoldású új regényét Loránt Lilla rajzai díszítik. 

       Könyv információk:

Eredeti megjelenés éve: 1970
Szépirodalmi, Budapest, 1982
362 oldal · ISBN: 9631520528

Szerintem:
Tulajdonképpen anyum régóta rágta már a fülemet a könyvvel – Jaj, de zavaró kép! -, mert annyi kedvencét elolvastam már. Erre, amikor beközlöm vele, hogy majdnem megütött a guta kb. az első 40 oldalon, hogy sehol egy Abigél, aztán Bumm, ő egy SZOBOR?! – csak annyit kérdezett, hogy hol tartok? Tudom már ki áll a szobor mögött…? Hörr… És innentől mit keres az olvasó? Bizony, nyomokat!
(Mivel valaki elég hamar a szívembe lopta magát, ezért rá gyanakodtam és nem voltam meglepődve, amikor igazam lett…)

A történet valami elképesztő! Sosem gondoltam volna, hogy így fel tud tüzelni egy könyv, ami ennyire kívül esik az érdeklődési körömön! (Ez a meglepetések éve, már látom!) A karakterek nem egysíkúak, mindenkinek van valami apró titka és még azzal együtt is kedvelhető. A főszereplő és az apja kapcsolata egyszerre szép és szomorú, bár meg kellett szoknom a főszereplő stílusát… Nos, nem sikerült. Zsini néha az idegeimre ment.

Meglehetősen titokzatos és kalandos a történet ahhoz képest, hogy egy zárt, keresztény leányiskolában játszódik, ahol egy leány számára minden az osztálya, az iskola tradícióinak és napirendjének a betartása! Erről szól a történet, de sokkal mélyebb és kevésbé unalmas, mint ahogy hangzik. Ráadásul bőven vannak benne jól elrejtett utalások, amik csak második (harmadik?) olvasásra tűnnek majd fel. (Néhányat megtaláltam ugyan, de avatatlan szemmel olvasni más.)

Szerettem-őket-szereplők:

Zsuzsanna. Kőnig. Gina barátosnéi (Torma, Kis és Bánki).


Azt már említettem, hogy nem igazán kedveltem Ginát, de egy másik kedvencet sem bírtam – Horn Micit! Nagyon érdekes, nagyon különleges, de annyira hamis – hazug az egész nő. Én belőle tomboló fájdalmat és nem lazaságot olvastam ki. És igazam volt… Szeretem és mégsem szeretem. Viszont szépen intézte a dolgait!


Olvastam volna még a könyvet!
Kíváncsi vagyok, hogy mi és hogyan lett Ginával.

Borító - Minimalistán szép.
Volt valami védőborítója is, de hozzám csak így pőrén jutott el. Ez a könyv öregebb, mint én 6 évvel és kb. annyi évvel korábban lehetett a családban is.

Negatív
Ez a Gina, annyira kegyetlenül buta, ahhoz képest, hogy milyen okos… Szerencsére a nagyarcúsága vagy beképzeltsége (?) idővel megkopott. Bár a végén ne erőltette volna magában ezt a „Te (…), te vagy Abigél… Senki más nem lehet…” –dolgot.

Értékelés: 5

Ajánlás

Ha kimaradt az életedből, mert nem akartál Szabó Magdát olvasni, akkor NEKED ajánlom. Ez a történet érdekes, fordulatos és egyszerűen . Sértően, „nem gondolta volna, hogy”– szerűen .

VAN FILM IS!
            (IMDb, Port.hu, Snitt.hu)

Amit nem nagyon hiszem, hogy meg fogok nézni, mert van nekem egy igen nagy bűnöm… Nem szeretem az olyan mozit, ami teljesen vagy némileg az én időzónámban játszódik, ott forgatták vagy rendezték. Nagyon kevés magyar film jutott át a szűrőmön és azok is a modernebbek… Ez van!


Igazából nem tudom. Eléggé szerettem a történetet, ráadásul anyum úgy ajánlotta, hogy ő a film miatt olvasta el és azóta nagy kedvence mindkettő… Szóval ezt még meghányom-vetem magamban, mert mégiscsak 290 perces lenne a minisorozat 4 része együtt. Ráadásul lépten-nyomon belefutok a filmbe vagy abba, hogy róla beszélnek… de a musicalt már igazán nem vállalom be, holott az is van belőle! (Bővebben róla itt. Illetve itt.)

Kedvcsináló idézetek:
A szobor mosolygott is, komoly mosolya volt, mint a nagyon boldog és nagyon fiatal lányoknak.
– Ez Vitay – mondta Kis Mari. – Vitay Georgina. Velünk fog járni. Ismerd meg, Abigél!
Ó, megint valami játék, megint ezek a butaságok!
– Köszönj neki – biztatta Torma. – Köszönj!
Ez Abigél. A csodatevő Abigél.

– Mindenkit nem lehet kicsapni – mondta Gina. A keze hideg volt és sajátságosan merev az izgalomtól. Megint veszély, amit ő hozott az osztályra! – Olyan nincs!
– Nincs? – kesergett Torma. – Te idétlen! Ez a Matula, nem a Sokoray Atala, ahonnan bárba lehet járni, meg ahol a nagymamák koktélt kevernek. Még mindig nem tanultad meg, micsoda világ van itt? Az én nagybátyám, ha bűnön kapja rajta magát, még saját magát is kicsapja.

Persze abszurdum, hogy hornmicizi ezt a Horn Micit, de minden lány így nevezi, pedig már nyilván ezer éves. Ha 1914-ben, az első világháború kitörésekor volt menyasszony és nyolcadik gimnazista, van az már negyvenhét is vagy negyvennyolc. Anyó.

A képek a könyvhöz tartozó tábláról származnak: Könyvek – Szabó Magda.

5 megjegyzés:

  1. Én imádom ezt a könyvet és az eredeti filmet, ami felülmúlja, vagy inkább tökéletesen megjeleníti képileg a könyvet. Sokszor elolvastam, persze nagyon szeretem Szabó Magdát, remekül ír!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szánom-bánom, az Abigél a második Szabó Magda könyvem volt... A Tündér Lala volt az első, azt is szerettem - mondjuk azt is felnőtt fejjel olvastam el. :)

      Törlés
  2. Zsurzs Éva filmet én azért nézném meg a helyedben, mert ugyebár ott még élt Magduska, és ő írta a forgatókönyvet is :) és nem nehéz belefutni, múltkor anyósom is azt nézte, mikor átmentünk hozzá vasárnap. (rögtön felismertem, pedig csak egyszer láttam, de hát idén olvastam újra a könyvet).

    Gina szerintem nem buta, az apja, az addigi élete széltől - esőtől megóvta, ráadásul abban a világháborúban nem ő volt az egyetlen, aki nem látta a szomorú valóságot, hitt a propagandának. (és hányan vannak,akik ma is megkérdőjelezik a koncentrációs táborok létét...)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tényleg? Azt láttam, hogy van egy Forgatókönyv verziója is - szerencsére a könyvtárban is megvan, arra is szeretnék majd sort keríteni. Anyum már közölte, hogy szeretné megnézni a filmet, szóval esélyes, hogy végignézzük. :))

      Jaj, nem úgy értettem... Az a szál az abszolút megvan, elfogadható. Igazából az édesapa óvását nagyon szerettem, ahogy a kettejük kapcsolatát is. Gina annyiban buta, ahogy egy gyerek, aki ráfókuszál valamire és onnantól, ha kiböki a szemeit egy-egy tény vagy összefüggés, akkor is a maga igazát mondogatja, ismételgeti. Ez a vége fele jött nálam nagyon ki, amikor juszt is "Ő" az Abigél, pedig éppen csak nem az arcába nem vágták, hogy ki az... Az már más, hogy milyen bután viselkedett az elején dacból, amikor elárulta a házasodásos-titkot...

      Törlés
  3. Nekem sem kedvenceim a hazai/régi filmgyártás darabjai, és ezért elég szkeptikusan álltam hozzá (csak úgy, mint a könyvhöz, amit kötelezőként adtak fel), és mégis imádtam végül, csak úgy, mint a könyvet, még akkor is, ha utóbbi természetesen jobb. :D Szóval én csak ajánlani tudom megnézésre. :)

    VálaszTörlés