2015. szeptember 25., péntek



AniTiger - Agymanók Book Tag


Igazából nem vagyok nagy tévéző emberke (hahahaha…), illetve inkább rövid frappáns-nyomozós-kajás sorozatokat szoktam nézni. Ha magam vagyok és van időm, akkor szuperhősös, zombis vagy horrorisztikus filmeket szoktam nézni – nagy ritkán mesét. Nos, nem jutottam el még az Inside Out (Agymanók) című meséig, még csupán a tömeg rajongásának a szele csapott meg. (Értsd – a csapból is az folyt, folyik…) Illetve addig jutottam a mesével, hogy a mobilomon játszom a golyós játékkal. :D

@NFLGirl (Nyrath blog) volt olyan drága, hogy meghívott egy újabb tagre. Meglepetésemre éppen ez az Agymanós cucc jött velem szembe, amikor megláttam az ő kitöltését. 

❖❖❖❖❖
(A taghez olvass tovább!     )



    Derű 
- harsány hahota vagy kecses kuncogás:


egy vicces, vidám, derűs könyv, amin sokat somolyogtál

 

Újraolvasós könyv számomra – egyszerre ünnepi/karácsonyi és ünnepietlen/karácsonyiatlan (? rémesen hangzik, de ez van). Élvezettel olvastam és olvasom újra Tonie és Barret, Meta Hari, illetve Procc, Néró és Púder párbeszédeit is. Szereplői komplett idióták – ezáltal szerethetők, a helyzetek valószerűtlenek és kegyetlenek vagy kegyetlenül viccesek, az ünnepet pedig morbidul kifigurázza. Miért szeretem Fable-t? Akármilyen rossz napom, hetem, hónapom van, az ő könyvein mindig elvihorászok.
  



       Undor
torz arcfintorok, homlokráncolás és elfordított tekintet:

egy könyv, amitől undorodtál, amiben szörnyű tettek, ocsmány lények, antipatikus karakterek voltak


Annnnnnnyira gusztustalan volt, ahogy a pacák turkált a saját bőrében! Darabokat vágott ki magából meg hasonlók… jujjj. A könyvben rothadó, égő, penészedő hús és falra hányás szemléletes költői-hangulati képei váltakoznak.  





      Bánat
lefelé görbülő száj, krokodilkönnyek, 
bánatos nosztalgia:

egy szomorú könyv, ami akár könnyeket is csalt a szemedbe


Jodi Picoult: Törékeny (értékelésem)

Igazából bármelyik meghatóbb könyvet írhatnám ehhez a tételhez, mert sírós nem vagyok ugyan, de könnyeket csalni a szemembe egész könnyű (ha könyv vagy… az embereknek ritkán jön be).
  


    Harag 
- dühkitörés, csapkodás, 
felbőszült „mégismivoltez?”-ek kiáltozása:

egy könyv, amit a sarokba hajigáltál, még ha csak képletesen is, ami felmérgelt és haragszol rá

E. L. James: A szürke ötven árnyalata (értékelésem)

Szerintem, aki találkozott a magyar fordítással és nem jött be neki – érti, mi a bajom. Rémséges-szutyok fordítás, nagyon beteg és nagyon buta főszereplő páros, hányásig ismételt külsőség dicséretek, üres és egysíkú karakterek. A Szent Tehén/Holy Cow szövegtől és a belső istennő dologtól mind a mai napig égnek áll a hajam.
  



    Majré 
- c-c-c-c cidri, lapulás, kislámpával alvás:

egy könyv, ami olyan félelmetes volt, olyan ijesztő, hogy akár még rémálmaid is voltak tőle


Stephen King: A ragyogás (értékelésem)

Igazából nem vagyok cidrizős és elég sok külső tényező is befolyásolja, hogy épp ijesztőnek érzek-e egy jelenetet, de pechemre egyedül voltam és éjszaka volt, amikor a sövényállatok életre keltek, behaluzott magának egy ivászatot és rázárult a főszereplőre a szobaajtó…
Huh…
❖❖❖❖❖
Jó olvasást! Köszönöm a figyelmet!
❖❖❖❖❖

2 megjegyzés:

  1. Jópofa könyvtag. :) És a Szennyből az angyal szerintem naggggyon vicces. :) Idén karácsony táján a Mennyből a csontvázat akarom majd elolvasni. (Pontosabban már tavaly akartam volna, de akkor nem került rá sor, mert túl sok karácsonyi könyvet terveztem be.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem a Szennyből és a Mennyből könyvek együtt járnak - folyton keverem a sztorikat, de minden karácsonykor bele-beleolvasok mindkettőbe. :D Csak a tag miatt választottam ki a "kedvencemet". Mennyből a csontváz... aww, akarok egy olyan karácsonyt! Iszonyat bolondos. :D Remélem sikerül idén elolvasnod!

      Törlés