2018. március 20., kedd



Virág Emília: Tündérfogó (Hétvilág 3.)



 Köszönet a recenziós példányért az Athenaeum kiadónak!
(FB / Weboldal / Moly)


Józsi igyekezett komolyan venni a tündért, de nem érezte veszélyes, vagy erős ellenfélnek; Giling-galang jutott eszébe a Pán Péterből, meg mindenféle tündéres-rózsaszín rajzfilmek. Nem illett össze a sziklával vagy egy borostás férfival.
– Nem lehetne nem tündérnek hívni? – gondolkodott hangosan.
Hollus döbbenten fordult felé:
– Kezdesz felbosszantani.


Fülszöveg:
 Immár teljes a Hétvilág-trilógia!

Virág Emília rengeteg humorral írta meg Budapest titkos bestiáriumát Belizár, a lidérckirály fia visszahozta Berzencét a halálból, aminek következtében a fiú testébe egy lidérc került, ami úgy mocorog benne, mintha szét akarná tépni. Hogy megszabaduljon tőle, Berzence felébreszti Aport, a Soroksári-Dunába átkozott tündért, hogy tőle kérjen segítséget.
A tündér nem segít, inkább útnak indul megkeresni a szerelmét, és közben konfliktusa támad Hollussal; elátkozza Hollust és Emesét, hogy nem láthatják egymást, míg ő le nem veszi róluk azt, Hollus pedig olyan rontást tesz Aporra, hogy ha elhagyja a Duna vizét, semmi emberfeletti ereje ne legyen – az átkot pedig csak egy alvilági mumus tudja levenni. Apor megkeresi Berzencét, aki képes alászállni az alvilágba, és azt mondja neki: a mumus segítségével ki tudja szedni belőle a lidércet. Berzence megszerzi a mumust, elrejti úgy, hogy rátömöríti egy pendrive-ra – amit a barátja, Guszti bevisz a munkahelyére, és véletlen feltelepíti a mumust a call center rendszerébe.
Ott egyesül a call center KORNÉL nevű adatbázis-kezelő szoftverével, a boszorkányoknak írt Hurokkal, és azoknak a félelmeivel, akik megérintették. Megkezdődik a versenyfutás az idővel.

Könyv információk:

Eredeti megjelenés éve: 2018
Athenaeum, Budapest, 2018
320 oldal · puhatáblás ·
ISBN: 9789632937465
Hétvilág:

(befejezett)

Megvásárolható ITT:
(Az értékeléshez olvass tovább!     )

Miért olvastam el?
Mindenre vevő vagyok, amit Virág Emília ír, mert ő az egyik kedvenc kortárs magyar íróm. Féltem ugyan attól, hogy a két kedvenc könyvem külön társasága egybeszalad ebben a könyvben, mert volt már példa arra, hogy nem tetszett a crossover (ld: A Halkirálynő + Vis Major közös történetei), de kár volt aggódnom.
 
(saját meme ;))
A történetről...

A Boszorkányszelídítőben megismert Berzence boldogan él kedvesével, Adrival, de valami oknál a fejébe veszi, hogy a benne élő lidérctől, amit Belizár helyezett bele, csak egy tündér tudja megszabadítani. Micsoda meglepetés, hogy éppen talál egyet Soroksári-Dunaág közelében! A 300 éves álomból ébredő tündér egy dögös, szőke félisten, aki nem sokkal ébredés után palira veszi Berzencét, aztán egy kisebb vitát követően egymás számára láthatatlanná átkozza a Sárkánycsalogatóban megismert Hollust és a szerelmét, Emesét.

Engemet már itt elkapott a történet, de aztán az írónő még belekeverte az egyik kedvenc mellékszereplőmet, a jócskán kocka Gusztit, aki egy call centerben dolgozik, és a Berzence jó barátja. Persze Hollus tanoncaként fel-felbukkan egy másik kedvencem is: Józsi, a volt pizzafutár, de a régen lovag Béla is feltűnik a színen, Belizárral és Egonnal egyetemben. Nem semmi szereplőgárda, mi?

Szerintem...

Elképesztő, hogy sikerült egy újabb elborult, de végletekig izgalmas közös történetet írni ennek a társaságnak, miközben mindenki megmarad a régen megkedvelt önmagának! Gondolok itt arra, hogy Hollus nem hagyja abba a kötekedést és a humoros szitkozódást, Berzence megmaradt a naiv, ám leleményes „nyúl bélának”, aki mindig is volt, ahogy a többiek sem változtak sem előnyükre, sem hátrányukra. (Oké, Belizárnál befigyelt egy kis jellemváltozás, de az nem a 3. részben történt!)


– Hogy mi a hétszer körbeszart kurva élet van?
- Hollus

Kicsit sötétebb a hangulata, mint az előző részeknek, de megértem, hiszen egyrészt kapunk egy mumust a nyakunkba, aki képes valósággá alakítani az emberi félelmeket, és mint már említettem, ott van az álmos, megátkozott és dühöngő Apor nevű tündér is. Persze van némi komikus felhangja a mumussal fertőzött call centernek, ami a rosszul dolgozókat halállal fenyegeti, de azért én elgondolkoznék azon, hogy időben beérek-e vagy mobilozom-e munka közben… Aporral (a cseppet sem csillogós-világítós, aprócska, szárnyacskás, tündérrel) meg még Hollus is előzékenyen bánt (ld. az idézeteknél), vagyis ott is elég kényes a helyzet.

Összességében

Szerencsére az írónő stílusa nem változott, hanem továbbra is megmaradt a jócskán humoros, enyhén morbid, belevaló sztorikat kanyarító, abszolúte klisémentes önmagának. Azért pedig külön imádom, hogy Gusztiból főszereplőt csinált, és ennyit szerepeltette!
Bár féltem, hogy mi sül ki abból, ha összeborítjuk egy könyvbe a Sárkánycsalogató és a Boszorkányszelídítő szereplőit, teljesen meg vagyok elégedve az utolsó Hétvilág történettel. (Mondjuk, nagyon remélem, hogy mielőbb ír valamit, amit várhatok, mert kicsit meg vagyok zuhanva, hogy magára hagyjuk a társaságot.)

Néhány kedvenc részem (spoilermentesen): Guszti és Kornél, lidérccsirkés levelezés, Hollus káromkodásai, Egon és Belizár beszélgetése, Hollus és Józsi mester-tanonc kapcsolata.

Értékelés: 5

Ajánlom, ha… szereted a humoros, kicsit elborult és nagyon szerethető szereplőkkel teli regényeket; …érdekel, hogy miként lehet tündért ébreszteni; …mire képes egy mumus, ha beszabadul egy call centerbe; …kíváncsi vagy arra, hogy élheti túl egy exvarázsló a benne élő lidércet; …szórakozni akarsz!

Érdekesség: Létezik egy call center mémekkel foglalkozó oldal! (callcentermemes.com)
 
Érdekesség 2. - A kiadó és az író csinált egy csomó idézetes promo anyagot. Szerintem zseniálisak, nézzetek utánuk! Néhányat lementettem a Pinterest táblámra is. (Ld. lejjebb)
Kedvcsináló idézetek:
– Megtudhatom, kit tisztelhetek benned?
A tündér megvetően felvonta a szemöldökét, és olyan sokáig hallgatott, hogy Hollus száján majdnem kiszaladt, hogy „a nevedre vagyok kíváncsi, te mocsárlakó bunkó” – de inkább így szólt:
– A becses neved…?
– Megérdemelnéd, hogy valaki agyonverjen egy fagyott disznólábbal!
– És ha az alvilágban végtelen hatalmad van, nem lehetne az alvilágot felhozni ide?
Belizár ezen komolyan megdöbbent.
– Ha ki akarod irtani az emberiséget, akkor megoldható.
Guszti normális körülmények között izgatott lett volna az újra felbukkanó lidércúr és az alvilág miatt, mert érdekelte minden, ami nem e világi – de most nem volt lelkes. A tündértől ugyanis enyhe lábrángást kapott, életében nem érezte olyan csalódottnak magát, mint amikor Berzence mesélt róla. Apró, lepkeszárnyú, csillogó-világító, törékeny emberkék jutottak eszébe a tündér szóra. Mi a fene jöhet még? Csillámpónik?

◈◈◈◈◈
A képek a Pinterest táblámról származnak: Tündérfogó.
◈◈◈◈◈


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése