Az élet néha nagyon nehéz tudott lenni, de az Úr talán azért adta az embernek a zenét, mert így akart bocsánatot kérni tőlünk a ránk mért nehézségekért.
|
♪
Amikor először pillantottam meg Jasmine Greene-t, olyan hatással volt rám, mint a hűs, simogató esőcseppek egy forró napon. Én voltam a félénk, visszahúzódó zenész, ő az iskola koronázatlan királynőjeként tündökölt. Nem volt bennünk semmi közös, csak a zenénk és a szívünket gyötrő magány.
Volt valami a szemében, ami azt sugallta, hogy a mosolya nem mindig őszinte. Volt valami a hangjában, ami megadta nekem a reményt valamire, amire mindig is vágytam.
Aztán egyszer csak eltűnt az életemből. Gyorsan és váratlanul, akár egy villanás.
Egy örökkévalóság után újra találkoztunk. Ott állt előttem a New Orleans-i utcán.
Megváltozott. Akárcsak én. Hideggé tett bennünket az élet. Keménnyé. Elszigeteltté.
De bármennyire is különböztünk egymástól, a darabokra tört lényem meglátta benne a magányosságot. Visszajött, és én tudtam, hogy többé nem engedem el magam mellől.
Könyv információk:
Eredeti mű: Behind the Bars
Eredeti megjelenés éve: 2017
Libri, Budapest, 2019
440 oldal · puhatáblás ·
ISBN: 9789634334330 ·
Fordította: H. Prikler Renáta
|
♡
♡
|
Miért olvastam el?
Nagyon szeretem az írónő történeteit, a teljes Elements – Az vagy nekem sorozata ott figyel a polcomon!
Szerintem...
Akárcsak a korábbi regényeiben, most is sikerült az írónőnek olyan karaktereket alkotnia, akik igazán élnek! Szeretnek, szomorkodnak, megbánnak dolgokat, rossz döntéseket hoznak, vigasztalhatatlanok, és annyira szerethetőek, hogy néha alig bírtam kipislogni a könnyeket a szememből, amikor valami rossz történt velük. „Sajnos” az írónőnek csupán a karakterei tűnnek igazinak, hanem a történet is annyira behúzza az olvasót, hogy szinte letaglózó hatása van egy drámai fordulatnak, történésnek…
 |
| Elliott Adams aesthetic (saját) |
A cselekmény lineárisan halad előre, de nem csupán egy szálon fut, elég sok fontos és tartalmas mellékszál teszi élettel telivé, színessé és végtelenül drámaivá ezt a regényt. Bár kiszámíthatóak a fordulatok, annyi apróság teszi érdekessé és szerethetővé a sztorit, hogy nem zavartak a klisés apróságok.
A történetet Jasmine és Elliott által ismerjük megváltott szemszögből. A két magányos fiatal 16 éves korában találkozik, amikor Jasminet végre engedi iskolába nyomni az őt folyamatosan elnyomó és leterhelő édesanyja, aki úgy döntött, hogy a lánya popsztár lesz. (Nyilván nem érdekli, hogy az ő szíve inkább a soul zenéért dobog…) A lány egyetlen támasza a mostohaapja, Ray, akiért az első pillanattól kezdve odáig voltam, és akinek a nem vérségi kötelék miatt sajnos nem osztott a mama lapokat nevelésügyben… A srác családjánál szerencsére minden csodás, ám az iskolában a kinézete miatt Csontváznak csúfolják, és folyamatosan bántalmazzák. Elliott elsőre is, másodszorra is egy szerencsétlen figura, de lehetetlenség nem megkedvelni, mert a dadogása, az elesettsége roppant bájos. (Jasmine egyébként akkor figyel fel a fiúra, amikor meghallja a Frenchmen Streeten szaxofonozni!)
A helyszín mesei, hiszen New Orleansban játszódik a regény, a jazz és a soul otthonában. Különösen tetszett, hogy nem volt erőltetve se a Bourbon Street, se a voodoo – lássuk be, hogy ezek minden New Orleansban játszódó regény legkedveltebb kliséi… Jasmine barátra lel a fiúban, és elkezdi az otthonának érezni a várost, így majd megszakad a szíve, amikor az anyja úgy dönt, hogy elhagyja Rayt és New Orleanst, egy új menedszer és London miatt…
 |
| Jasmine Greene aesthetic (saját) |
„– Lehet, hogy neked is ez lesz az otthonod – mondtam neki. –
Talán nem az az otthon, ahonnan elindulunk, hanem az, ahová
megérkezünk.”
|
Tragédiák jönnek-mennek, és a sztoriban hirtelen eltelik 6 év. Kamaszaink felnőttek és saját döntéseket hoznak: Jasmine például azt, hogy hazaköltözik Rayhez. Tetszett, hogy Elliott mennyire jelentősen megváltozott, és mennyire más karaktert hoz a regény második részében. (Esküszöm, hogy egy ponton még csak szimpatikus sem volt!) És számomra innentől lett egyedi a történet - annak ellenére, hogy olvasni hasonlókat -, mert a bájos ifjúsági részből egy sötét, komor felnőtt világba zuhanunk, ahol egészen más szemszögből ismerjük meg azokat a szereplőket, akiket korábban megszerettünk! Elliott sötétsége, Eli édesanyjának és TJnek az elesettsége, Jasmine elképesztő kitartása és ereje új színt ad a karaktereknek.
Összességében
Minden megvan benne, amitől élmény volt olvasni. New Orleans, család, szaxofon, szeretet, éneklés, szerelem, barátság, jazz és soul – mi kellett volna még?
Értékelés: 5
Külföldi borítók:
Az én személyes kedvencem az eredeti borító:
Kedvcsináló idézetek:
♪
– H-hogy tudtad m-megvigasztalni? M-mit mondtál neki?
– Semmit.
– Hogy? – kérdeztem zavartan.
– Egy szót sem szóltam. Csak leültem mellé.
– És meg sem próbáltál beszélni vele?
Megrázta a fejét.
– Nem. Előfordul, hogy nincs szükség szavakra, Elliott. Néha az is elég, ha az ember kiadhatja magából az érzéseit, és ha közben valaki ott van vele, akkor előbb-utóbb eszébe jut, hogy nincsen egyedül.
♪
– Hogy állíthatsz ilyesmit? – vonta kérdőre Elliott. – Honnan tudod?
– Biztosan sehonnan – felelte lágy hangon az anyja. – De néha magamnak is muszáj hazudnom, különben a szívem felmondaná a szolgálatot. Gyakran a hazugságaimnak köszönhetem, hogy egyáltalán fel tudok kelni.
♪
– Nincs senki, aki a szívemnek kedvesebb lenne nálad, Jazz – szólalt meg végül Elliott olyan halkan, hogy alig bírtam kivenni a szavait. Imádtam, hogy Jazznek szólít. Tudtam, hogy semmit sem szeret annyira, mint a jazzt. Igen, Ray is nagyszerű zenész volt, de senki sem tudott úgy szaxofonozni, ahogy Elliott tudott.
– Az én szívemnek pedig te vagy a legkedvesebb. Nagyon fog hiányozni a zenéd.
– Nekem meg a hangod.
♪♪♪♪♪
A képek innen vannak: A Szív Ritmusa
Behind the Bars (Music Street #1) borítók a GoodReadsen.
♪♪♪♪♪
Újabb szívszorító történettel rukkolt elő a felejthetetlen érzelmi utazások királynője. Brittainy C. Cherry új regénye A szív ritmusa most New Orleansba kalauzol minket, ahol megismerhetjük Jasmine-t, és Elliottot, akikben sok közös van. Az egyik a zene határtalan szeretete, ami végigkíséri a fiatalok életét. Ha szeretted az eddigi Brittainy C. Cherry történeteket, akkor tarts a Blogturné Klub 5 bloggerével, akik elmesélik, hogy az ő szívüket mennyire dobogatta meg A szív ritmusa.
Nyereményjáték:
Brittainy C. Cherry könyvét átjárja a zene, és a zene határtalan szeretete. Minden szereplő valamilyen módon kapcsolódik vagy a jazzhez, vagy a soulhoz. Ahhoz, hogy megnyerd a turné végén A szív ritmusa című könyv egyik példányát, ahhoz meg kell keresned a blogokon a színnel kiemelt betűket, majd össze kell olvasnod őket, és máris megtalálod a híres zenész nevét. A zenész nevét ne felejtsd el beírni a Rafflecopter dobozba, és máris a tiéd az esély a könyvre, amit a Libri Kiadó ajánlott fel.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
|
ÁLLOMÁSOK:
06.16. Zakkant olvas
06.18. Könyvvilág
06.20. Kelly és Lupi olvas
06.21. Hagyjatok! Olvasok!
06.23. Deszy Könyvajánlója
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése