2020. július 19., vasárnap



Rojik Tamás: Szárazság (1.) | Blogturné Klub ajánló




Aki nem szeletet eszik, a jövőjét falja fel! Segítsünk egymásnak az átállásban! Ha ön ismer olyat, aki még mindig rendszeresen húst, zöldséget vagy gyümölcsöt fogyaszt, esetleg eldugott zugéttermekből rendel az éj leple alatt, ajánlja fel neki az állam ingyenes átszoktató tréningjeit! Közös érdekünk az átállás! Tanácsadóink éjjel-nappal a főttétel-függők rendelkezésére állnak!

Tegyen ön is a közös jövőért!
Válassza a szeleteket, válassza az életet!

(Propagandaszöveg a harmincas évekből)

Fülszöveg:
Budapest, valamikor a 2050-es években.
Az ország, ahogy az egész világ, a bekövetkezett klímakatasztrófa okozta kihívásokkal küzd. A szerencsésebbek a belső kerületekben élvezik az állam által biztosított jólétet. Viszont akik a peremkerületekben élnek, nem sok jóra számíthatnak. Az állam szigorú szabályait mindenkinek be kell tartania, és ami a legfontosabb, a fennálló rendet nem szabad megkérdőjelezni.
Dani, a magának való fiú és osztálytársa, Anikó abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az ország egyik legjobb gimnáziumába járhatnak. Mindketten kilógnak a sorból egy kicsit, így nem véletlen, ha hamar megtalálják a közös hangot. A kamaszok félénk barátkozását és a kibontakozó szerelmét azonban félbeszakítja egy újabb katasztrófa, aminek következtében a fiatalok elszakadnak egymástól és az egész addigi életük fenekestül felfordul.
Vajon sikerül Daninak Anikó nyomára bukkanni, és ha igen, képesek lesznek együtt megbirkózni a rájuk váró kihívásokkal? Mit kezdenek az új információkkal, amik alapjaiban rengetik meg a világukról alkotott elképzeléseiket?

Könyv információk:

Eredeti megjelenés éve: 2020
Tilos az Á Könyvek, Budapest, 2020
272 oldal · puhatáblás ·
ISBN: 9789634106135
(Az értékeléshez olvass tovább!       )
Miért olvastam el?

Őszintén szólva nem én figyeltem fel a könyvre, hanem az egyik bloggertársam, de mivel odáig vagyok a YA disztópiákért azonnal ment is a várólistára a regény. Ritkán olvasok olyan könyvet, aminek a története akár meg is valósulhat, hiszen elég rémesen bánunk Földanyánkkal, de ezt nem tudtam kihagyni.

A történetről… (enyhén spoileres második bekezdés)

A helyszín Budapest a 2050-es években, ahol két fiatal egy véletlen folytán összebarátkozik a Környezetvédelmi Intézet iskolájában. A regény egyik főszereplője Dani, aki egy rendkívül szűkszavú, egy-két szavas tőmondatokban beszélő fiú. Zárkózott személyiség, aki el van a saját kis világában, és szabadidejében képregényeket rajzolgat. Egy nap a rajzszakkörön közös feladatot kap Anikóval, aki nem kezdi el piszkálni a furcsasága miatt, hanem lelkesen belevág a közös projektbe. A fiatalok hamarosan barátokká válnak, és Daniéknál töltik a délutánjaikat rajzolva, színezve.  
Eddig minden szép és jó, ám a fiatalok életének egyik központi eleme a klímakatasztrófa okozta vízválság. Reggelente a tükör előtt el kell mondaniuk a vízhasználatra vonatkozó szabályokat, illetve adott ideig használhatnak vizet hetente, de szinte minden gépesítve van körülöttük (pl. az autójuk is önjáró és az őstermelők/mezőgazdászok munkáját is robotok végzik). Egy titoknak köszönhetően megtudják, hogy a vízválság miatt komoly felbolydulás várható, de mégis váratlanul éri mind Daniékat, mind Anikóékat, ami történik. A két fiatal elszakad egymástól, a peremkerületek lakói randalírozni kezdenek, ijesztő katonaszerűségek lepik el az országot, de Dani így is elindul Pécs felé Anikóhoz, akiről semmi hír…


„Májusban Anikó már csak azért is Daniékhoz ment délutánonként, mert a kollégium hűtőrendszere nem bírta a versenyt az egyre melegebb időjárással. (…)
Daniéknál korszerű, drága berendezést szereltek minden szobába, és Anikó annyira odaszokott, hogy a napi vízhasználati kvótájának a felét átjelentették a fiú családjának háztartásába. Ez erősebb kötődésnek számított, mintha a lakcímét tették volna át.


Szerintem…

Amint befejeztem, már repült is a kedvenc könyveim közé, szóval előfordulhat, hogy szuperlatívuszokban fogok írni erről a könyvről. Talán kezdjük azzal, hogy idegborzoló a jövőkép, amit az író bemutat a regényben. Habár két nagyon szimpatikus főszereplőt kapunk Dani és Anikó személyében, és általuk kerül bemutatásra ez a (remélhetőleg) fiktív jövő, mégis egyszerre sokkoltak és csigáztak fel az apránként beadagolt információk a vízhasználati szabályokról, a peremkerületekbeli életről, a virtuális valóságfüggők lecsúszásáról, és arról, hogy Anikó azért szeret virágokat rajzolni, mert egészen egyszerűen nincsenek már virágok! (Régebben rovarokat is rajzolt, ugyanis azokat is mind kiírtottuk! Oké, a rovaros képeket én se tenném ki a falra...)

Ez az egyik legjobban felépített jövőkép, amit a klímakatasztrófa egyik lehetséges kimeneteléről olvastam! Persze nagyon tetszett, hogy az igazi ételeket egy „energiaszeletnek” nevezett akármivel helyettesítették, amiknek az evése kihatással van például az emberi fogazatra is, ugyanakkor teljesen elhűltem, amikor belegondoltam, hogy heti 15 percük van arra az átlagembereknek, hogy használják a vizet. [Habár csak kb. 5 centis jelenleg a hajam, így is egy hajmosásom tart addig, és szeretek hetente többször is hajat mosni, hogy a zuhanyzásról és az órákig tartó kádban olvasásról ne is beszéljek…] Izzasztó belegondolni, hogy mennyire vigyázniuk kell Daniéknak, ha nem akarnak túlhasználat miatt büntetést fizetni. És hogy van-e pozitív hatása a regénynek? A könyv hatására én is elkezdtem odafigyelni a vízfogyasztásomra...


Egyébként nagyon csíptem a főszereplőket, főleg Danit, aki abszolút nem egy mostanság divatos tökéletes karakter. Esendő, kicsit mafla kamasz srác, aki nehezen fejezi ki magát, ezért az egész regényben csak tőmondatokban szólal meg, ami eleinte zavaró volt, ám hamar megszoktam. Utál futni, esetlenné válik a hirtelen megnyúlástól, és képes a tükör tanácsadó appjától divattanácsot kérni, amikor rájön, hogy tetszeni akar Anikónak. Egyszerűen imádni való a srác! Anikó kevesebbet van a középpontban, mert többnyire Dani oldalán haladunk a történetben, de már azzal szimpatikussá vált, ahogy összebarátkozott az egyébként elég furcsa Danival… Szerettem a fővárosba tanulási terveiről, a felvételijéről és a gitározás iránti szerelméről is olvasni. Dani és Anikó nagyon aranyosak, ahogy a barátság és a szerelem peremén egyensúlyozzák végig a könyv nagyját!  


Szóval érdekes és részletes a világ bemutatása, esendőek, de szerethetőek a karakterek, de milyen a történet maga? Nos, fantasztikus! Néha szórakoztató, máskor torokszorító, aztán görcsbe rándul az olvasó gyomra az idegtől, hogy mi fog történni a szereplőkkel. Amikor azt gondoltam, hogy izgalmasabb már nem lehet, akkor megint történt valami, ami miatt ismét lélegzetvisszafojtva faltam a sorokat. (OFF a sztorihoz: Mondjuk örültem, hogy a szülővárosom, Dunaújváros is bekerült a regénybe, de szíven ütött a 2050-es leírása.)

Összességében

Nem egy hosszú regény, mégis mellbevágó az üzenete. Az egyre fogyó vízről, az állam által hozott intézkedésekről és a szép lassan kiszáradó világ képétől folyamatosan remegett a gyomrom, ugyanis végig azt éreztem a zsigereimben, hogy mi is erre haladunk! Kizsákmányoljuk a Földet, amíg lassan már képtelen lesz annyit adni, amennyire szükségünk lenne… Az elmúlt hónapok tekintetében különösen ijesztő olvasmány, mégis rendkívül tanulságos.  
Persze a regény története, a fiatal főszereplők tökéletlensége, illetve egymáshoz húzása, és a visszatérő apróságok, mint például a gyerekek által sosem látott virágok rajzolása és színezése mind-mind rásegítettek arra, hogy kedvenccé váljon nálam a Szárazság.


Értékelés: 5*
*Totál odavagyok!

Kinek ajánlom?
Bárkinek, aki szeretne egy borzongatóan jó YA disztópiát olvasni. Azoknak, akik szeretik a klímaváltozással kapcsolatos, olvasmányos történeteket. Mindenkinek, aki nem hiszi el, hogy igenis foglalkozni kell a Földdel – hátha ez a regény felnyitja a szemüket.

Kedvcsináló idézetek:
Amióta szinte senki nem evett rendszeresen húst, a húsvét vált az egyik legnagyobb ünneppé. Az emberek vagyonokat fizettek, hogy ha sonkát nem is, de legalább egy adag igazi húst szerezzenek valahonnan. A fiatal párokat, akik gyerekkorukból sem igazán emlékezhettek az ízére, gyakran verték át szójával vagy más utánzatokkal.
A friss gyümölcs, a zöldség vagy a hús árusítása nem tilos, csak megfizethetetlen. A peremen lakóknak esélyük sincs a fogyasztására. A legkiváltságosabbak juthatnak hozzá egyedül.
Magyarországon alig ezer ember eszik friss élelmiszert, ők is legfeljebb hetente egyszer. A hazai termelés zömét külföldi megrendelők vásárolják fel.

(Részlet az Igazságok a termelésről című, betiltott kiáltványból)
Dani átböngészte a beállításokat, de nem találta meg, hogyan lehetne kézzel irányítani a véleményező funkciókat. Csak az őszinteséget tudta feljebb venni. Végül a súgóban elolvasta a lehetséges parancsok és kérdések leírását, kiírt néhányat, és újra megpróbálta.
- Hogy nézek ki? – tagolta a lejegyzett szavakat.
- Mint a nagyapád a kétezres évek elején. Kopott farmer és kinyúlt pulóver? És mi ez a fej? Vegyél már egy sapkát!
Dani újra átnézte a beállításokat, visszavette az őszinteséget, és feljebb állította az udvariasságot.

✿✿✿✿✿

Szárazság by Rojik Tamás Pinterest tábla

✿✿✿✿✿

Rojik Tamás Young Adult regényében a klímakatasztrófa már nem a távoli jövő, hanem a jelen. A szerencsések, mint történetünk főszereplői Budapest belső kerületeiben élvezhetik fiatalságukat, ám az újabb katasztrófa elszakítja őket egymástól. Vajon mit hoz számukra a jövő? Tartsatok bloggereinkkel, hogy megtudjátok, mit gondolnak erről a Magyarországon játszódó disztópiáról, de ne felejtsetek el játszani se! A turné végén megnyerhetitek a Tilos az Á könyvek kiadó által felajánlott két nyereménypéldány egyikét! 



Nyereményjáték:

Mivel a regény fontos részét képezi a klímakatasztrófa, úgy gondoltuk, hogy a játékunk is ezzel kapcsolatos lesz. A ti dolgotok annyi, hogy egy picit elmerüljetek a témában, és megoldjátok az egyes állomások feladatait! Annyit segítünk, hogy mindenhol zárójelben jelezzük, mi a feladatotok.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. Csak magyarországi címre postázunk.)

„2019-ben az év szava a Collins Szótár szerint a _____ lett.”
(Mi a hiányzó szó?)
BLOGTURNÉ ÁLLOMÁSOK:

07/13 - Könyvvilág
07/17 - Sorok között
07/21 - Veronika's Reader Feeder
07/23 - Könyv és más
07/25 - Spirit Bliss Sárga könyves út
07/27 - Spirit Bliss Sárga könyves út (extra)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése