2018. augusztus 23., csütörtök



Neil Gaiman: Death - Halál



Alcím: Teljes gyűjtemény


Van egy elméletem.
Valójában sok elméletem van. Tonnányi. Akár elméletboltot is nyithatnék.
Ez a legújabb:
Minden, aminek értelme van, amit tudhatnál, mindaz, ami bölcsességnek számít, nem más, mint nyilvánvaló és giccses hülyeség.


Fülszöveg:
Mit gondolnál az életről, ha a Halál lenne a nővéred?
Sápadt, fiatal lány fekete ruhában. Ajkán huncut mosoly. Fejébe húzva kalap. Nyakában ősi szimbólum. Elsőre bárki lehetne, egy egyszerű járókelő a sok közül. Aztán amikor már azt hiszed, szerencsésen megúsztad azt az iménti balesetet, kézen fog, hogy mutasson valamit…
Ebben az igényes kivitelű kötetben az élő Halál a főhős. De jobb, ha elfelejted a csontvázakat, a kaszát és a fekete csuklyát – ez a Halál kézen fog és kacagva rángat magával egyik kalandból a másikba.
Neil Gaiman, a Sandman: Az álmok fejedelme és az Amerikai istenek többszörösen díjnyertes, New York Times-bestseller írója visszatér a Sandman-világba, hogy ezúttal Morpheus nővére, a játékos, kedves Halál szemszögén keresztül mutassa meg azt. A kezdet és a vég, szerelem és félelem, élet és halál – minden más színt kap a kötet lapjain, amelyben immár klasszikussá vált képregényeket vehet kezébe az olvasó, először magyar nyelven.

Könyv információk:

Eredeti mű: Death: Deluxe Edition
Eredeti megjelenés éve: 2012

Fumax, Budapest, 2018
304 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634700296 · 
Neil Gaiman a blogon:

(Az értékeléshez olvass tovább!       )

Miért olvastam el?
Hiányoztak már a Végtelenek – eléggé elszomorodtam, hogy kis országunkban csekély a kereslet a Sandman-képregényekre -, ezért azonnal szemet vetettem Halál képregény-gyűjteményére, amint megláttam, hogy érkezik magyarul! Egyszerűen IMÁDOM Neil Gaimant! :))
Köszönöm a kölcsönkönyvet, Jeffi! (Az ő értékelése.)

Álom (Sandman) és Halál (Death)

Tartalom és felépítés...

A gyűjtemény öt rövidebb történetet tartalmaz (Szárnyak suhogása, Álarc, Téli mese, A kerék, Halál és Velence) és két nagyobb lélegzetvételű, több fejezetes sztorit (Az Élet mindig drága, Egy teljes élet), amelyek szegről-végről összefüggőek.

A kötet legvégén van egy szexuális tanácsadó rovatszerűség, aminek a címe: Halál üzenete az életről. Nos, ezt nem tudtam hova tenni, elég furcsa volt... Tartalmaz továbbá egy Halál galériája elnevezésű képgyűjteményt, amibe több illusztrátor Halálról készült rajzát gyűjtötték egybe. Olyan szépek! Rá kellett döbbennem, hogy a legjobban Chris Bachalo Halál-illusztrációit szeretem (szerencsére ő rajzolta a két hosszabb képregényt), és Dave McKean rajzait kifejezetten rondának tartom...


Az első élőlény létezésénél már ott voltam, és vártam.
Mikor az utolsó élőlény is meghal, elvégeztem a munkám.
Felpakolom a székeket az asztalokra, lekapcsolom a villanyt, és
távozáskor bezárom az univerzumot.


Szerintem...

Álom / Sandman történeteiben gyakran felbukkant a testvére, Halál, így nagyjából ismertem már a karakterét. Tudtam, hogy cinikus, humoros, erős és egy „ami a szívén, az a száján”-figura. Most, hogy végig vele voltam, és megismertem őt, kicsit közelebb érzem magamhoz. Megtudtam, hogy mennyire bántja, hogy nem várják tárt karokkal, hanem tartanak tőle. Megtudtam, hogy néha – 100 évente - eltölt halandóként egy napot az emberek között, és csak szimplán élvezi az életet. Nevet, segít, támogat, tanácsot ad, elfogad és feltételek nélkül szeret – elképesztő jó karakter, Gaiman bácsi piszok jól el tudja találni azt is, hogy milyen az a Halál, akitől nem tartanánk.


A rövid történetek közül a legjobban a Halál és Velence tetszett, amiben egy időtől elzárt világba igyekszik bejutni hősnőnk, hogy végre elérje őket is a halál. Volt egy kisebb side story is ebben a történetben, ahol egy katona beleszeret Halálba még fiatalabb korában, és egy véletlen folytán vele együtt leli meg az elzárt világot. Nem sokkal maradt le tőle A kerék, amiben felbukkant egy olyan Végtelen, akit még nem ismertem: Destruction (Pusztítás / Rombolás). Egy elárvult, szomorú kisfiú öngyilkos akar lenni és Destruction meg Halál elbeszélget vele. Cuki, rövid, de elég szomorkás.


A hosszú történetek közül a másodiknak ütősebb lett a vége, de az elsőt jobban szerettem (Az élet mindig drága), mert a 16 és fél éves, eléggé kiábrándult, halálra készülő Sexton sokkal szerethetőbb és izgalmasabb főbb mellékszereplő volt, mint a csalfa, sztár allűrökkel teli Foxglove.
 Érdekes, hogy mennyien beleszeretnek Halálba! Elképesztő, hogy idősek, fiatalok, nők és férfiak elkezdenek vonzódni hozzá és direkt vagy önkéntelenül miatta másképp kezdik el élni az életüket! Ez vajon mit jelenthet?

Összességében

Nagyon tetszett ez a gyűjtemény, és egészen nagyszerűnek tartom, hogy megjelent magyarul ez a kötet. (Ráadásul milyen masszív és igényes kiadásban!) Iszonyatosan odáig vagyok Neil Gaiman elborult, lélekcincáló, különleges, színekben és érzelmekben gazdag történeteiért. Halál egy abszolút jól kitalált karakter, aki pontosan tisztában van önmagával („ahogy szembesültem önmagammal, megállapítottam, hogy egy jégszívű, beképzelt, frigid picsa vagyok”) – kicsit sikerült beleszeretnem már a legelején, ahol jól kiosztottam Álmot -, nagyon remélem, hogy találkozom még vele másutt is. (Oké, pontosítsunk egy kicsit... Remélem, hogy más NG-sztorikban is belefutok még!)

Értékelés: 5

Olvasnék még az írótól?
Naná! Mindent és BÁRMIT. Egyszerűen odáig vagyok Neil Gaimanért – akár verset, akár novellát, akár képregényt vagy akár regényt írt!

Kedvcsináló idézetek:
Figyelj: „Minden évszázadban egyszer Halál halandó húsba öltözik, hogy jobban megértse, milyen érzés az élet, amelynek véget vet, hogy megízlelje a halandóság keserűségét: és ez az ára annak, hogy ő választja szét mindazt, ami volt és mindazt, aminek jönnie kell.” Nem hallottad még ezt?
Nézzétek, lehet, hogy hülyén hangzik, de nem hiszem el, hogy a halál egy cuki gót lány. Nem hiszem, hogy a halál egy ember. A halál a semmi. Az űr. A halál az, amikor C-dúrt fogsz a Fender gitárodon, ami sajnos rosszul volt bekötve. A halál az, amikor azt mondták, első osztályú bolíviai cucc, amit felszippantottál, aztán kiderül, hogy patkányméreg. A halál az, amikor rossz helyre dugod a micsodádat, és lassan elrohad az elméd és a tested. Ez a halál.
Az emberek többsége körömszakadtáig ragaszkodik régi énjeihez, arcaihoz és maszkjaihoz. De végül meg kell tanulniuk, hogyan dobják el a dolgokat.
Az ÉLET – és gondolom, nem tőlem hallod először ezt a hasonlatot – egy betegség. Nemi úton terjed, és minden esetben végzetes.

☠☠☠☠
A képek a Pinterest táblámról származnak: Sandman by Neil Gaiman
Kiadás a GoodReadsen: Death: Deluxe Edition
*Minden jog a fordítót, a kiadót és a képregény megalkotóját illeti.
☠☠☠☠


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése