Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik, Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott főünnepe.
Szeretek magyar ünnepek kapcsán magyar könyveket ajánlgatni Nektek, így átgondoltam, hogy 2017. augusztus 20-a óta miket olvastam, és az elmúlt év jó élményeit összegyűjtöttem egy posztba nektek! Lehet, hogy nem írtam mindegyikről a blogon – slendrián vagyok, ez az én keresztem -, de amelyikről igen, ott linkelem a teljes értékelésemet! :))
--- Olvassatok tovább! ---
vvvvv
< cyberpunk és disztópia beütésű urban fantasy teli humorral>
Azt hiszem, hogy ez egyik legelvadultabb magyar iromány, amivel Virág Emília óta találkoztam. Picit beleszerettem Alaska Adorian Jonesba, Igor Blankenschwiftbe, Kasjába, Igor nővérébe és még az írónőbe is, hogy micsoda történetet ki nem talált. Mióta elolvastam, azóta felváltva vágyakozom a folytatás és az Ikercsavar Krónikák sorozat részei után...
Humoros, ötletes, fordulatokban gazdag – és képes újat mutatni sokadszorra is. Nagyon ajánlom! (Igen, hamarosan érkezik a blogos értékelés is, csak lusta vagyok... :D)
< illusztrált verses mese fantasy beütéssel >
Szerettem olvasni, jól esett a történet és az egész stílusa. Lélegzetvisszafojtva olvastam a lány és a fiú kalandját, az átváltozásaikat, a megvívott harcokat és megdöbbentőnek találtam azt a sokszínű világot, amiben az egész mese játszódott. Tetszett a történet modernitása – például a disztópia és a posztapokaliptikus címkék is illenek a könyvhöz, holott tényleg egy több vers által elmondott meséről van szó!
A rajzokat elbűvölőnek és a történethez minden szinten passzolónak találtam.
ODA MEG VISSZA vagyok ettől a könyvecskétől! Nehéz megfogalmaznom azt a boldog érzést, amit olvasása, lapozgatása okozott. Vannak könyvek, amik csak úgy boldoggá tesznek – hát ez is ilyen.
< steampunk kisregény némi romantikával>
Elég sok rejtély és igen kevés romantika van ebben a történetben, de hogy mennyi benne a váratlan fordulat? Tele van vele! Néha csak pislogtam, hogy micsoda dolgok történnek, kiről mik ki nem derülnek – és a végére a feje tetejére állt minden, amit a könyv elején összeraktam magamban a Városról és a lakóiról.
Döbbenetes történet, a karakterek izgalmasak, a háttérsztorik néha durvák, de a Város maga a nagybetűs REJTÉLY számomra. Olvastam volna még tovább, szóval nekem rövid volt, de ez az egyetlen bajom vele. Az író stílusa totál egyedi, akárcsak a történetszövése, szóval szép lassan beszerzem az eddig megjelent könyveit.
Ajánlom steampunk és csavaros történet rajongóknak!
< erotikus, romantikus >
Nagyon jó volt a játékos, szerelmes múlt váltakozása a szomorú, fájdalmas jelennel. Egyszerre imádtam olvasni a könyvet és taposott bele a lelkembe, és egyszerűen képtelen voltam a megszokott tempómban olvasni ezt a regényt. Nem hosszú a könyv, de nehezen haladtam, mert amilyen vékony, annyi minden van benne.
Annyira vártam Maxim történetét, hogy csak halogattam a happy endet, az elszakadásunkat. Tudtam, hogy ha befejezem, akkor el kell engednem a kezét, márpedig imádtam ezt az őrült utazást vele, Szásával, Nastyával és Dimával!
< rejtélyes-misztikus ifjúsági bullying szállal >
Nincsenek időben ide-oda ugrálások, egyenesen haladunk előre és csak akkor váltunk nézőpontot / központi karaktert, amikor a tovább haladáshoz szükséges. Nagyon ötletesnek tartom ezt a megoldást – levett a lábamról –, mert lehetőségünk van több gyereket megismerni ez által és nem akadunk el a történetben sem. Tetszett, hogy a könyv vége felé haladva egyre borzongatóbb volt a csuklyás szellem miatt a könyv! A befejezése kicsit lehetett volna jobb vagy izgalmasabb, ugyanis elég semmilyenre sikerült egy ilyen frenetikus sztorihoz képest.
Különösen tetszett, hogy nagyon értékes gondolatokat fogalmaz meg szépen és/vagy szomorúan. (Ld.: az idézeteket.)
< LMBT romantikus bullying szállal >
Kerek egész, ráadásul néhány óra alatt kiolvasható a regény. Nem tudod letenni, ha akarod, akkor se, mert csak sodor előre a sztori, aztán a végkifejlet felé haladva már lehetetlen behúzni a féket. Azt hiszem, frontálisan ütköztem „- Az élet csodaszép” mondattal!
A Harry Potter és a Főnix Rendje óta tudjuk, hogy „Hazudni bűn.” És igazából ezzel a történettel sem lettünk okosabbak, hiszen ugyanezt a konzekvenciát vontam le belőle. Mégis… Nagyon felkavaró a könyv és jócskán ad gondolkodnivalót. Az biztos, hogy ez a történet még jó ideig velem fog maradni akkor is, miután leülepedett bennem.
Szánom-bánom, de nem gondoltam volna, hogy egy „első könyv” lehet ennyire sokrétű, izgalmas és jól megírt. Pedig leptek már meg elsőkönyves írók – és nyilván fognak is még.
< illusztrált állatkerti mese és Dzsungel könyve modern köntösben >
Bájos, humoros és fordulatos történet két iszonyatosan mázlista gyerkőcről, akiket a világ egyik legjobb szőrmókja fogadott örökbe. Nagyon szerettem minden szereplőt, legyen szó állatról vagy emberről, rablóról vagy ex cirkuszi öreg elefántról. Az illusztrációk teljesen illettek a sztorihoz, ráadásul a lehető legjobb részek lettek megrajzolva!
Nekem tetszett ez a modern Maugli-feldolgozás, remélem, hogy még akadnak hasonló mesék Acsai Roland fejében.
< ponyvarákenrol >
Számomra az eleje kicsit lassú volt, pedig egy egész jó felütéssel kezdődik a könyv (Ruby Tuesday története – https://moly.hu/idezetek/885373), mégsem ragadott azonnal magával. Szóval kellett egy kis idő, míg képbe kerültem az elején, de utána rendesen beütött a sztori, naa! Viszont a végére besűrűsödtek az események és már annyira izgatott, hogy mi lesz a Black Sheep sorsa, hogy kínzás volt félretenni egy pillanatra is.
Jó volt ez így, hogy nem kapott minden tag nagyobb részt a cselekményben, mégis sokat megtudunk róluk a szuper háttértörténetük végett. (Főleg Bozoné és Gomezé tetszett, nagyon megszerettem őket. Oké, Imi zöld tapéta imádata is fantasztikus volt!)
Az abszolút kedvenc részem a 225. oldalon esett meg. TE. JÓ. ÉG! :DD Ez egy iszonyatosan jól odatett csúcspont volt szerintem; épp olyan, mint a triangulum megütése Hege által., amikor úgy érzi, hogy együtt van a közönség és a banda koncert közben.
< humoros ifjúsági tanmese >
Jóságos jelszógenerátor, ez valami fantasztikus élmény volt!
Bájos, jól kitalált és megalkotott történet, amit abszolút feldobtak a sztorihoz passzoló cuki illusztrációk, és a szójátékok, amikért különösen odáig voltam! Nagyon bírtam a könyv karaktereit – főleg Cirrust, Verikát és Katit –, ahogy a vírusgyerekek iskoláját és az egész vírusvilágot. ^.^
< romantikus YA versenyzéssel >
Ötletes, üde, tele van poénokkal és az egész jó hangulatú. Szerintem ez Laura eddigi legjobb könyve akkor is, ha nem bír elszakadni a „szuper pasi rácuppan az átlagos csajra” -fétisétől. Persze érdemes hozzátennem, hogy szerettem Hannát is, Kornélt is, ahogy az esti véletlen összefutásaikat és a madárlesést is. A piros csapatot imádom – és nagyon drukkolok nekik –, bár gyúrós Lóri szövegétől néha kiégtem… XD
Kellett már ez a kellemes, sodró lendületű regény. Egy pillanatig nem untam és többször hangosan felröhögtem rajta. Tűkön ülve várom a trilógia többi részét.
#KedvencEbédlősJelenetEver: Kornél fuldoklása egy instakép szívecskézése miatt!
< történelmi esemény gyerekszemszögből elmesélve >
Értékes olvasmány, ráadásul nagyon szimpatikus és szerethető Orsi is, akit körülvesz, de nem zabál fel a forradalom. Egy gyermek szemszögén keresztül pillantunk rá a tankokra, a puskaropogásra, a harcokra, a pincében bujkálásra, de nem félünk, mert a kislány sem fél, ezáltal nem egy horrort kapunk, hanem egy mesét a múltról. Én mindig gyomorgörccsel hallgattam az idősek történeteit a múltról, örültem, hogy nem egy újabb rémmesét kaptam. Tetszett, hogy alkalomadtán kifejezetten humorossá vált (pl.: https://moly.hu/idezetek/925637).
Egyetlen bánatom van – mégpedig a történethez abszolút passzoló illusztrációk kapcsán… Annyira zavart, hogy jóval előrébb helyezkednek el a történet egy részét megjelenítő képek, mint az adott rész a fejezetben. Például van egy aranyos kép a 22. oldalon, amin két kislány (Orsi és a legjobb barátnője, Edit) egy Mici nevű macit borotvál, de ez a kép a 27. oldal alján és a 28. oldal tetején nyer értelmet. :/ Ezt leszámítva nagyon igényesnek tartom a kiadást, bájosnak a rajzokat és érdekesnek a történetet.
< romantikus YA-ként újramesélt sztori >
Nálam jó pontokkal indult a regény, mert szemet gyönyörködtető a borítója, szeretem a bájos YA-regényeket, szeretem a retellingeket és az egyik kedvenc mesém A kis herceg.Imádtam, amikor rádöbbentem, hogy Rozi épp olyan kevély, kényes és önhitt, mint a kis herceg rózsája, de ugyanúgy köhög, ha figyelemre tart igényt, és ugyanúgy SPOILER elhajtja maga mellől a fiút! Szuper volt, a két főszereplő – nagyon bírtam Róka stílusát és Kisherceg lojalitását, bár a lánynak a 2.0-ás meg ilyen olyan pillantásai zavartak, ahogy a fiú tétovasága, céltalansága is (bár ez utóbbi legalább visszaköszönt az eredetiből…). Érdekes volt Kisherceg életcél- és boldogság keresése a felnőttek világában, de nem mindig jöttem rá, hogy melyik felnőtt melyik bolygótulajra akart utalni.
Igazi élmény volt, és a különlegessége miatt csak ajánlani tudom.
Nektek mi az aktuális kedvenc magyar könyvetek?
vvvvv
Köszönöm a figyelmet! Jó olvasást!
vvvvv
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése