Mini-könyvklub 19. felvonás
A témához tartozó bejegyzések a „mini-könyvklub” címke alatt elérhetőek.
A többiek
értékelését itt olvashatjátok el.
– Te
mit olvasol? – kérdezte. –
Újságot. Nem igazán szeretem a könyveket. – És
akkor mit csinálsz a repülőgépen? –
Martinit iszom. És gyilkosságokat tervezek. –
Érdekes. – Most mosolyodott el először. |
|
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz. Ha tönkremegy a házasságod, elválhatsz. Néha azonban nem a válás a legjobb megoldás… Ted egy reptéri bárban összeismerkedik a titokzatos és
gyönyörű Lilyvel. Váltanak pár szót, és kiderül, hogy ugyanazzal a járattal
utaznak Bostonba, a gépük azonban késik. Néhány pohár martini után már sok
mindent megtudnak egymásról, talán többet is, mint kellene: a férfi még azt
is elárulja, hogy attól tart, a felesége megcsalja, és tréfásan megjegyzi, a
legszívesebben megölné az asszonyt. A vicc azonban komolyra fordul, amikor
Lily felajánlja, hogy segít neki megvalósítani a tökéletes gyilkosságot. Vajon
tényleg véghezviszik a tervüket? És mennyi az esélyük arra, hogy büntetlenül
megússzák? Mekkora árat kell fizetniük egy kósza ötletért? Árulás és bosszú – ezek
mozgatják Peter Swanson zseniális pszichológiai thrillerének szereplőit. A
regényt nem véletlenül hasonlítják a Holtodiglanhoz és a Két idegen a
vonatonhoz: a rafinált cselekményszövés fogva tartja, a váratlan fordulatok
pedig az utolsó mondatig képesek megdöbbenteni az olvasót. |
Könyv információk: Eredeti mű: The Kind Worth
Killing Eredeti megjelenés éve: 2015 General Press, Budapest,
2016 272
oldal · ISBN: 9789636439392 · Fordította: Fügedi Tímea |
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Szerintem…
Elsőre unalmasnak tűnt a sztori, de amint jobban belemélyedtem, azonnal érdekelni kezdett. Már az elején megemlítik Patricia Highsmith írónőt, aki
a Két
idegen a vonaton című történetet is jegyzi, amiben két idegen egy
vonaton lebeszéli, hogy megölik egymás családtagjait. („Te jó ég, micsoda ötlet! Egymásnak gyilkolunk, érted! Én megölöm a
feleségedet, te meg az apámat! A vonaton találkoztunk, és senki sem tudja, hogy
ismerjük egymást!”) Nekem a
fülszöveg kapcsán egyből ez a történet ugrott be, de akadnak lényegi eltérések a művek
között. Főszereplőink, Lily és Ted egy repülőtéri bárban találkoznak, és
martini iszogatás közben Ted bevallja, hogy meg tudná ölni a feleségét, amiért
megcsalta. Lily olyan benyomást kelt a hozzászólásaival/válaszaival, aki már úszott meg
sikeresen gyilkosságot, így önmagáról (és természetesen a tetteiről) keveset
elárulva ötleteket kezd adni Tednek. Persze ennek köszönhetően Ted eldönti, hogy hamarosan megöli a feleségét... és talán azt a férfit is, akivel megcsalta őt a parton épülő házukban!
A regény 3 részből áll, és minden részben eltérő főszereplőket
követünk nyomon. Együtt tervezgetjük a gyilkosságot Teddel, aki igyekszik Lily
tanácsait követve minél jobban feltérképezni a felesége mindennapjait. Lilyvel
a múltba utazunk, és találkozunk azokkal a férfiakkal, akik nélkül szerinte jobb
lett a világ, és akiket különféle módokon megölt. De Ted felesége, Miranda is
központi szerepet kap, akiről kiderül, hogy egy művészféle aranyásó, akinek bár
a helyén van az esze, egyetlen szimpatikus vonást se véltem felfedezni benne.
Aztán ott van egy gyilkosság kapcsán képbe kerülő nyomozó, akit már az első
pillanattól fogva csíptem, pedig picit creepy figura, aki pajzán versikéket ír
azokról, akikkel kapcsolatba kerül…
Egy pillanatra elgondolkodott. – Igazság szerint én úgy vélem, hogy a
gyilkosság nem olyan rossz dolog, mint amilyennek beállítják. Mindenki
meghal. Mit számít, ha pár rohadt gyümölcs kicsit korábban leesik, mint ahogy
Isten akarta? A feleséged például kiváló jelöltnek tűnik. |
Bár lassan épült fel a történet, mégis egy rendkívül
kidolgozott, fordulatokban és drámai történésekben gazdag olvasmány volt
számomra. Gyorsan haladtam vele a könnyed nyelvezetének köszönhetően – mondhatni,
hogy ez egy tökéletes nyári olvasmány azoknak, akik ilyenkor nem egy romantikusabb történetekre vágynak. Tetszett (és bosszantott), hogy a szereplők
közti nézőpontváltások mindig egy-egy izgalmas résznél jöttek, amikor volt egy
tök érdekes felütés… Nos, talán emiatt is volt nehéz félretenni a könyvet! Nem
elég, hogy olvastatta magát a mind ütősebbé váló cselekménnyel, de még az ilyen
elharapott/félbehagyott izgi részeket is mielőbb tovább akartam olvasni!
Összességében…
Csak a rövid oldalszáma miatt esett erre a választáson az e havi szabadon választható regények közül, de kellemesen csalódtam a történetben. Az alapszituáció izgalmas, a történet elbeszélése izgalmas, a cselekmény pedig tele van váratlanabbnál váratlanabb fordulatokkal. Gyorsan haladós, olvasmányos könyv, amiben nehezen találnék hibát. Nem sok krimit olvasok, de szeretem az ilyen nem túl felkapott csodákat.
Kedvencem: a többszereplős elbeszélés!
Értékelés: 5
Borítómustra - külföldi borítók:
Kedvcsináló idézetek:
v
Elkápráztatott a
természetes szépsége, közben viszont rájöttem, hogy nem fog szépen öregedni. A
kerek babaarca puffadt lesz, a bombateste megereszkedik. De hisz nem is fog
megöregedni, ugye? Mert megölöm. Ez volt a terv, és a gondolat, hogy végzek
vele, aztán büntetlenül megúszom, hála és hatalom érzetével töltött el,
ugyanakkor félelemmel és szomorúsággal is. Gyűlöltem a feleségemet, de azért gyűlöltem,
mert korábban szerettem. Vajon hibát követek el, amit életem végéig bánni
fogok?
v
Nincs rosszabb, mint egy
pocsék könyv és egy hosszú járatkésés.
v
Óriási kockázatot vállaltam az elmúlt pár héten, és szerencsém volt, hogy megúsztam. De ezzel befejeztem. Vége. Csendes életet fogok élni, és vigyázok, hogy még egyszer ne bánthasson senki. Folytatni fogom az életemet abban a tudatban, amit már azon az éjjelen is tudtam a réten, amikor ott álltam a csillagfényben: hogy különleges vagyok, más erkölcsökkel születtem. Az állatok erkölcsével – a varjúéval, a rókáéval vagy a bagolyéval –, nem pedig az emberekével.
vvvvv
Nem
saját képek. Pinterest tábla: Egy gyilkosság ára
The
Kind Worth Killing a GoodReadsen
vvvvv
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése