2020. október 29., csütörtök



Szaszkó Gabriella: Kora ​február (Midlife Crisis 1.) | Mini-könyvklub

 

Mini-könyvklub 17. felvonás

A témához tartozó bejegyzések a „mini-könyvklub” címke alatt elérhetőek.

A többiek értékelését itt olvashatjátok el.

 

 

Ahogy kinyitottam a szemem, azonnal Patricket láttam meg. Tudtam, hogy hazamegy Annához. Átkarolja éjszaka, mert ő nyert. Nem a kétnapos pólós pizzaszagú zenészfiú, hanem az öltönyös, drága parfümös üzletember. Anna számára csak szexfantáziának voltam jó. Mert mindenkinek le kell feküdnie életében egy rocksztárral, nem?

 




Anna és Josh nem ismerik egymást. Mindennek ellenére egy ágyban ébrednek fel egy ismeretlen, elszigetelt helyen, miközben odakint hóvihar tombol. A házban kutakodva hamarosan ráébrednek, hogy öt év kiesett az életükből, hiába próbálnak visszaemlékezni, sehogy sem sikerül. Öt év alatt azonban rengeteg minden történhet egy ember életében. Vajon Joshnak sikerült kiszabadulnia az egyetemi időszak fojtogatásából, és valóra váltotta az álmát, hogy menő rockzenész legyen? Vajon Anna hozzáment feleségül egyetemista szerelméhez, és megtalálta mellette a boldogságot? Mind a ketten előre tervezték az életüket, megálmodták, hová is akarnak jutni harmincas éveik elejére. De ha minden a terv szerint alakult, hogyan lehetséges, hogy egymás mellett ébredtek egy ismeretlen helyen?

 

A világukat már csak az borítja fel még jobban, amikor felfedezik, hogy álmaikban lassan visszapárolognak az elmúlt évek emlékei. Hamarosan kiderül, hogy a kiesett öt év elképesztő meglepetéseket tartogat.

 

Könyv információk:

 

Eredeti megjelenés éve: 2019 

Maxim, Szeged, 2019

384 oldal · puhatáblás ·

ISBN: 9789634991243

Midlife Crisis sorozat:

 

1. Kora február

2. Késő március

 

(nem befejezett?)

(Az értékeléshez olvass tovább!       )

Néhol spoileres bejegyzés!

Szerintem…

 

Iszonyatosan tetszett a történet alapfeszültségét okozó emlékezetvesztés, ami miatt Anna és Josh együtt, ám egymás számára ismeretlenül ébrednek fel egy idegen helyen. 2020-as emlékeik szerint Anna éppen férjhez készült menni szerelméhez és legjobb barátjához, Patrickhez, míg Josh éppen igyekezett felfuttatni MidLife Crisis nevű bandáját, ám hamar kiderül számukra, hogy 2025-ben vannak, és Anna a jegygyűrűje alapján hozzáment Patrickhez, Josh pedig a koncerteken készült képek és a modern hűtőből szóló számai alapján rájön, hogy menő rocksztár lett. A gond csak az, hogy egyikük se emlékszik az elmúlt 5 évre, és arra, hogy kicsoda a másik. Szerencsére hamar rájönnek, hogy minél többet aludnak, annál gyorsabban szöknek vissza az elmúlt napok…

 


Tetszett a történetmesélés módja, mert velük együtt fedezzük fel az életüket, a kapcsolataikat, az érzéseiket és igen, a problémáikat is. Sajnos hamar leesett, hogy egy nagyon gáz szerelmi háromszöggel állok szemben, és én nem szeretek ilyenekről olvasni… Az eleinte érdekesnek és szerethetőnek tűnő Anna és Josh páros hamar vált unszimpatikussá számomra, és elkezdtem haragudni rájuk a múltban elkövetett hibáik miatt. Igazságtalannak éreztem azt, amit Patrickkel műveltek – főleg Annára haragudtam, hiszen nem bírta Josh nélkül, de Patricket se akarta elhagyni, és ezzel mindenkinek fájdalmat okozott a környezetében (enyhe spoiler: még önmagának is). Eleinte nagyon sajnáltam Patricket, aki egyébként azt gondolta, hogy teljesen rendben van az élete: szép felesége és háza, jó karrierje, vicces baráti társasága van, és már csak egy gyerek kellene a teljességhez, erre kiderül, hogy a neje hónapok óta a cégének az egyik zenekarának az énekesével nyomul, aki ráadásul fiatalabb is nála! Szeretnék haragudni rá amiatt, ami tett (NO SPOILER!), de nem tudok, mert picit megértem…

 

A bizarr hármasfogaton kívül izgalmas karakterek még Josh MidLife Crisis nevű zenekarának tagjai: Pete és Hammer, akik néha szórakoztatóak voltak, máskor pedig igyekeztek összekaparni Josht a padlóról, ahova ez a szerelmi háromszög küldte. (Tulajdonképpen abban reménykedtem végig olvasás közben, hogy az író nekik is kanyarít egy izgalmas felütésű, jó útra térítő szerelmi sztorit. Még az is felmerült bennem, hogy Anna Katie nevű barátnője ideális lehetne Pete számára. Just sayin’!)

 

 

- Biztos ezt akarod? Nem vagyunk elég nagy szarban enélkül is?

- Holnap felőlem vége lehet az egész világnak, ha kiderül, hogy kerültünk ide, de addig veled akarok lenni.

 

 

Oké, szóval az alapgondolat szuper, a főbb karakterek tettei unszimpatikus, de miért olvastam végig? Természetesen azért, mert nagyon kíváncsi voltam arra, hogy ki és hogyan vette el Anna és Josh emlékeit az elmúlt évekből, és vajon sikerül-e visszanyerni minden emléküket egymásról és a köztük történtekről. Egyáltalán nem voltam megelégedve a feloldással, mert full butaságnak tartom, hogy ebbe bárki belemenne önmagától szerelem ide vagy szerelmi bánat oda… Amúgy sem igazán értettem, hogy Anna miért másoktól várja a megoldást arra, hogy unja az életét meg a szar munkáját. Ott egy amúgy támogató, gazdag pasi, aki mellett simán nekiállhatna átképzeni magát akármivé, erre inkább elkezd félrekú… khm… ~nézegetni egy bizonyos fiatal rockzenész instáját.

 SPOILER! Ugyanakkor tetszett a történet végén, hogy Anna a sarkára áll, és összekaparva minden kis szürke agysejtjét kiokoskodja, hogy az élettel való megelégedetlenségén egy pasi sem fog tudni segíteni, csakis ő maga jöhet rá, hogy hol van a helye a világban! Az epilógustól meg elolvadtam, tökéletes lezárása Anna és Josh történetének. (Tudom, hogy érkezik a folytatás, de nope…)*

 


Akadt még egy dolog, amit nem szerettem a regényben: a logikátlansága. Az egyik nagyon kirívó dolog számomra az, hogy 2025-ös Josh magát nézegeti a tükörben, hogy milyen szép szálkás és micsoda kockahasa van, illetve Anna is megállapítja a regény egy pontján, hogy a srácnak jobb a segge, mint neki, DE! De könyörgöm, Josh kábé csak alkoholt vesz magához az egész könyv alatt! Full alkesz a srác! Örülünk, ha a koncerteken megmozgatja az adrenalin… (Ja, ez is rájátszik arra, hogy ő sem lett számomra szimpatikus karakter, pedig odáig tudtam volna lenni érte, mert imádom a zenész srácokat…) És az is zavart, hogy Anna rádöbben, hogy cseppet se kedveli a pszichológusát, mégis belemegy abba a rémesen idióta kezelésbe, amit ajánl neki. What the heck, girl?

 


Összességében…

 

Szerettem volna nagyon szeretni ezt a történetet, mert imádom az ehhez hasonló, időben ide-oda ugráló elbeszélésű sztorikat, ráadásul ezzel az emlékezetvesztős témával abszolút elkapott! Sajnáltam, hogy az egész bonyodalom egy szerelmi háromszögből ered – vagy inkább abból, hogy egy nő nem tud mit kezdeni magával, és elég elítélhető módon igyekszik felrázni az életét…? Szóval rég olvastam végig valamit, aminek ennyire nem szerettem a főszereplőit, de kárpótoltak a fordulatok és a lassacskán elcsepegtetett emlékmorzsák. Ó, és a rengeteg zene, dalszöveg részlet és utalás is totál kárpótolt mindenért! (Minden dalt meghallgattam, amit a könyvben említettek, és találtam pár új kedvencet.)

 

Értékelés: 4

 

Dalok a könyvben: A könyvnek, illetve az írónőnek hála felfedeztem magamnak a New Politics zenekart, akik nagyon jó feelingű zenéket adnak elő, de az első számú kedvencemmé a Tonigh You’re Perfect című szám lépett elő, köszönöm az új élményt!

 


*Folytatás…?

Hamarosan megjelenik a Késő március című folytatása, aminek továbbra is Anna és Josh a főszereplői… sajnos! Sokkal szívesebben olvastam volna a Midlife Crisis zenekar két másik tagjának a romantikus történetét önálló sztoriként, de egy sorozat részeként (pl. ahogy a Stage Dive sorozatot anno). Mivel nem kedveltem a főszereplőket, nem igazán érdekel a további vergődésük, főleg mivel a fülszöveg alapján úgy érzem, Annának már megint nem elég egy helyes, kedves, sikeres pasi, aki szereti… PEDIG! A Kora február lezárása nekem nagyon tetszett, totál megható volt!

 

Kedvcsináló idézetek:

v

Pár évvel ezelőtt úgy éreztem, hogy a házassági papírokkal egész életemre megvettem a mentességet a szerelmi bánat ellen. Mintha egyetlen délután és két fogadalom bárkinek bármi biztosítékot adna arra, hogy három év múlva is ugyanaz az ember marad.

- Anna

v

In a stolen tent in a mystery land

We kissed away a summer night

It was so sweet it was so wrong

But damn it felt so right.

 

When I saw you in the crowd

I knew you’re the girl I wanna take home

But oh no you have a dirty secret

Because I can see the ring on your finger

Even if I choose not to know.

 

I sunk my teeth in forbidden fruit

So I got expelled from Eden

Your husband is a God, he caught you in the act

With the best kisser in Sweden.

v

Nem láttam a jövőbe. Csak azt tudtam, hogy nem akarom a szüleim feddhetetlen életét. Nem érdekeltek a luxusnyaralások, nem akartam a kertvárosban villogni a menő kocsimmal és a szépséges feleségemmel, aki már le se akart feküdni velem.

Nem tudtam megérteni, miért is lehet jó egy ilyen élet. Az adórendszer és a nyolcórás munka gondolata is fojtogatta a torkomat. Az egyenes, megtervezett életút ígérete meg felért egy öngyilkossággal.

- Josh

vvvvv

Hangulatkeltő Pinterest tábla: Szaszkó Gabriella könyvei

Kora február a GoodReadsen

vvvvv 


4 megjegyzés:

  1. Neked tényleg tetszettek a dalszövegek? Engem irritáltak.... :D Mind az igaziak, mind (sőt, különösképpen) a kitaláltak.... engem zavart ezeket angolul olvasni, vagy úgy egyáltalán, bárhogy is olvasni. A dalszövegnek szerintem egy dalban a helye, nem versként egy könyv lapjain! Én tökre nem tudtam elképzelni a dalokat így... Na mindegy, ezek szerint ez a személyes problémám. :D

    Viszont engem is zavar, hogy a folytatásban megint ez a kettő van, a zenekar többi tagja helyett! Én is arra számítottam, hogy más bandatag kerül majd középpontba... ettől persze még lehet jó az új könyv is. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tényleg tetszett, idéztem is. :D Nem tudom, én elég gyakran szaladok bele hosszabb-rövisebb idézetekbe, dalszövegekbe könyvekben, és ha tetszenek a dalszövegek, meg is szoktam azokat hallgatni. :D

      Igen, az nekem is csalódás volt, de mivel nem duológiának tervezi az író - vagy legalábbis még nem olvastam sehol, hogy annak tervezné -, lehet, hogy bekötik Pete és Hammer fejét is. :D

      Törlés
    2. A könyv hátuljában a belső fülön írja a szerző, hogy duológiának szánja. A Késő márciussal elvileg vége.

      Törlés