akkor a világ nem lenne olyan szörnyű hely. Mit gondol? |
|
Florence Day a
könyvszakma egyik legnépszerűbb romantikus szerzőjének a szellemírója, és
komoly problémával küzd: egy szörnyű szakítást követően nem tud hinni többé a
szerelemben. Számára a romantika halott. Amikor új – és nem mellesleg túlságosan jóképű –
szerkesztője nem hajlandó további hosszabbítást adni neki az új kézirat
leadási határidejére, Florence felkészül rá, hogy búcsút intsen a
karrierjének. Ráadásul nem sokkal később olyan telefonhívást kap, amire nem
lehet felkészülni: haza kell térnie a szülővárosába eltemetni váratlanul
elhunyt, imádott apját. Abba a közösségbe, ami soha nem értette meg őt, és
ahol az évek során semmi nem változott. Nem csak ezzel kell azonban szembenéznie. Az apja
végakarata meglehetősen furcsa a temetésre kért ezer szál vadvirággal, Elvis
fellépésével és a madarakkal. De a ravatalozóház ajtajában még furcsább dolog
várja: egy szellem, aki pont olyan dühítően jóképű, mint korábban, és
legalább annyira értetlenül áll a helyzet előtt, mint Florence. A romantika
határozottan halott… de úgy tűnik, hogy az új szerkesztője is, és
befejezetlen ügyük miatt a lány kénytelen átértékelni mindazt, amit valaha a
szerelmes történetekről gondolt. Ashley Poston első
felnőtteknek írt regénye meghitt történet hazatalálásról, családról és
szerelemről a Szívek szállodája stílusában. |
Könyv információk: Eredeti
mű: The Dead Romantics Eredeti
megjelenés éve: 2022 Magnólia, Budapest, 2023 364
oldal · puhatáblás · ISBN:
9789635981977 · Fordította:
Molnár Berta Eleonóra |
◈ ◈ |
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért figyeltem fel
erre a könyvre?
Talán nem leszek túl népszerű, de csak a címe és a borítója miatt szerettem volna elolvasni ezt a történetet, akkor még nem sejtettem, mi vár rám...
Szerintem…
Ez a történet valami nagyon új, nagyon morbid és nagyon mulatságos élmény volt! Megvan az a történet, amikor a kisvárosi ravatalozó család egyik gyermeke megfejt egy bűntényt... egy szellem segítségével? Aztán mivel vegzálják, elköltözik egy nagyvárosba, ahol a saját, kis sikerű regénye után egy híres romantikus regényíró szellemírójává válik? Aztán, amikor összegabalyodna az új főnökével, hazaszólítja az apja halálhíre, de odahaz nem az apja szellemével tölti az idejét, hanem a dögös, magas, félszeg főnökének a szellemalakjával? Hogy nincs meg ez a könyv? Nos, azért, mert ilyenről még nem hallottunk a alott romantika előtt, ami egy meglepően vidám és humoros kísértettörténet romantikus könyvekkel és happy enddel.
Ne haragudjatok, hogy elspoilereztem a happy endet, de annyira nyilvánvaló volt a regény végkimenetele, hogy az első ráutaló jelnél felírtam a jegyzetfüzetembe a csúcsfordulatát a regénynek. Persze ettől még nem jellemezném kiszámíthatónak, mert ezen a szálon kívül sok-sok érdekel mellékszál szövődik és fejlődik, majd zárul le. Ez a történet nem csupán a főszereplőnk elszúrt szerelmi életéről szól és nem is arról, hogyan tér vissza a szerelembe vetett hite. Szól apa-lánya kapcsolatokról, testvérek közti elhallgatott konfliktusokról, sok évnyi elnyomott haragról és elfojtott megbánásról.
Megismerkedünk a Day családdal, a Letűnt Napok Ravatalozóval, amit vezetnek, szembesülünk azzal, hogy a családi vonásuk - a szellemek látása - mennyire szétszakította őket. Természetesen felbukkan Florence Day új főnöke, Benji ("Ben)" Andor, aki előbb élő, lélegző, komor férfiként, majd áttetsző szellemalakként tornyosul a szellemírónk fölé. Lassan megismerjük ennek az első látásra nagyon kocka, nagyon rendezett férfinak a történetét, a magányát és a félszeg furaságát. Nagyon szerettem az intellektuális, ugyanakkor akasztófahumorú párosukat Florence-szel - a kedvenc részem talán azok voltak, amikor rémes szóviccekkel gyötörték egymást!
Mindig arról írtam, hogy milyen üres érzés. Akár a semmi hatalmas barlangja. Tévedtem. A gyász pont az ellenkezője. Telített, nehéz és fojtogató, mert nem a veszteségeid hiánya, hanem a csúcspontja mindennek, a szeretetednek, a boldogságodnak, minden keserédes pillanatodnak, szorosan feltekerve, akár egy kibogozhatatlan fonalgombolyag. |
Szóval azon túl, hogy szerettem Ben és Florence közös kalandozását a nő gyerekkorának helyszínén, Mairmontban, nagyon imádtam a helyi különlegességeket és hely különcöket. A leginkább a háromszor újraválasztott polgármester kutya vitte a prímet természetesen, de a fura motel tulajok és a kicsit dilis Day család is rajta voltak a kedvenceim listáján.
Összességében
Ahogy már írtam, számomra ez a történet valami nagyon új, nagyon morbid és nagyon mulatságos élmény volt! Nyilván a második pillanattól fogva sejtettem (vagy tudtam), mi lesz a történet várható végkifejlete, és drukkoltam is érte, de szerettem ezt a féle egymásra találását két másféleképpen magányos léleknek.
Annak ellenére, hogy egy elég abszurd szituációról szól a regény, és jócskán vannak benne elszomorító részek, mégis jó érzés volt olvasni, nagyon megérintette a lelkem.
Értékelés: 5*
Kedvcsináló idézetek:
♡
– Csak sétáljon át a falon, fiatalember! – kiáltottam neki. – Hiszen maga egy szellem…
Egy pillanattal később átlépett, és megborzongott.
– Különös érzés. – Láthatatlan szöszöket porolt le vasalt, nyakig gombolt ingéről. – Nem tetszik. Nagyon csiklandós. Furcsa helyeken.
Elindultam a temetőt körbefutó ösvény felé, és hátraszóltam neki.
– Szörnyű egy szellem maga.
– Nem önként jelentkeztem erre a szerepre.
♡
És ekkor végre megpillantottam azt a bizonyos mosolyt. Azt, amit az ember nem igazán mutat meg idegeneknek. Azt a fajtát, amit inkább megtart magának, mert szar a világ, és számtalanszor összetörték már a szívét különböző személyek, helyek és történetek. Bennek is voltak történetei. A jegygyűrű, amit a nyakában viselt. Ahogy zsebre tette a kezét, és megpróbált a lehető legkisebb lenni. Az ok, amiért szerette a romantikus regényeket..
♡
– Jó, és akkor mit kívánna az író?
– Világbékét – feleltem okoskodva, mert képtelen voltam megmondani neki az igazat.
Hogy azt kívánnám, ez a pillanat, itt a mezőn örökké tartson. Hogy soha ne kelljen elmennünk innen, bárcsak meg tudnánk állítani az időt, és ebben a pillanatban élni, amikor a nap magasan jár és melegen süt, az ég kristálykék, a szívem hevesen ver a mellkasomban, és ő itt van velem.
Egy olyan pillanatot szeretnék, ami soha nem ér véget.
Ezt a pillanatot.
♡
– Várj, várj, várj, várj! – motyogtam magamnak, és elkezdtem kigombolni patyolatfehér ingét. Nem viselt alatta trikót, és én csak ennyit tudtam kipréselni magamból: – Ó, édes Krisztuskám. – Végigfuttattam az ujjaimat kemény mellkasától kockás hasáig, és a nadrágjában eltűnő látványos V formáig. – Mi vagy te, egy fehérneműmodell? Ezek festve vannak, vagy mi?
A füle elvörösödött zavarában.
– Ideges ember vagyok. Úszni szoktam, amikor ideges vagyok. Ami azt jelenti, hogy rengeteget úszom.
– Mekkora mázlim van.
♡ ♡ ♡ ♡ ♡
Nem saját képek! Pinterest tábla: Halott
romantika by Ashley Poston
The Dead Romantics a GoodReadsen
♡ ♡ ♡ ♡ ♡
Megjelent a Magnólia Kiadó újdonsága, a Halott romantika! Ha kíváncsiak
vagytok, hogy mit gondolnak bloggereink erről a szellemesen romantikus
regényről, esetleg játszanátok a kiadó által felajánlott nyereménypéldányért,
tartsatok velünk!
Nyereményjáték: A
Halott romantika egy szellemes-romantikus regény, éppen ezért mostani
játékunk során is ilyen könyveket keresünk. Minden állomáson találtok egy
hasonló zsánerű, hiányos könyvcímet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint
kitalálni és beírni a Rafflecopter megfelelő dobozába a könyv teljes címét. (Figyelem! A megfejtéseket
elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül
válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest
sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.) |
G_n_sz
m_lys_g
BLOGTURNÉ ÁLLOMÁSOK: 11. 27. Fanni’s Library 11. 29. Szembetűnő 12. 01. KönyvParfé 12. 03. Csak olvass! 12. 05. Pandalány olvas 12. 07. Betonka
szerint a világ… 12. 09. Olvasónapló 12. 11. Zakkant olvas 12. 13. Hagyjatok!
Olvasok! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése