– Kaja – mondja nekem Jack, amikor rajtam van a pulcsim – az övé – és
egy pár zokni, ami nem fog fent maradni a vádlimon. A mosolya jóképű és
önvádló. – Vannak ezek a bonyolult fantáziáim, hogy ötfogásos menüvel
etetlek, amit teljesen egyedül vadásztam le, dolgoztam fel és készítettem el
– magyarázza csókot nyomva a homlokomra. – Miért? Vidám pillantást küld felém. – Ne kérdezd, hogy miért, mintha racionális gondolat lenne.
|
|
Elsie
Hannaway elméleti fizikust végül utoléri számtalan élete. Nappal tanársegéd,
rengeteget gürizik és termodinamikát tanít abban a reményben, hogy állandó
állást kap. Más napokon Elsie úgy pótolja ki nem létező fizetési csekkjét,
hogy felajánlja a szolgálatait kamubarátnőként, felhasználva tökéletesre
fejlesztett „emberek kedvére tevő” képességét, hogy azt a verzióját alakítsa,
amelyikre az ügyfélnek szüksége van. Legyünk
őszinték, ez így elég klassz; aztán a gondosan felépített Elsie-verzum
darabokra hullik. Mert Jack Smithről, a kedvenc ügyfele bosszantóan vonzó és
arrogáns bátyjáról kiderül, hogy ő az a kőszívű kísérleti fizikus, aki
tönkretette a mentora karrierjét és az összes elméleti fizikus hírnevét
aláásta. És ő az a Jack Smith, aki az MIT fizika tanszékét irányítja, és
Elsie és álmai munkája közé áll. Elsie
felkészül a tudományos szabotázs totális háborújára, de… azok a hosszú,
mélyreható pillantások… Hogy ha a férfival van, akkor nem kell másnak lennie,
mint önmagának? Amikor kísérleti
pályára áll, vajon készen áll a szerelemmel kapcsolatos legféltettebb
elméleteit átültetni a gyakorlatba?
|
Könyv
információk:
Eredeti
mű: Love, Theoretically Eredeti
megjelenés éve: 2023 Maxim, Szeged,
2023 400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634996880 · Fordította: Stier Ágnes |
|
WEBSHOP /
BELEOLVASÓ
/ MOLY / GOODREADS |
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért figyeltem fel
a könyvre?
Ali Hazelwoodot egy istennőnek tartom, aki
tökéletesen írja meg a kockáknak, a sajtimádóknak, a defekteseknek, a szerelmi
hitetleneknek, a félreértés rajongóknak, a magas férfi-alacsony nő páros
fetisisztáknak, a tudós/kutató/zseni imádóknak való, egyszer mocskosan szexi,
máskor bódítóan bájos, de mindig szerethetően szórakoztató regényeit. Hogy
hagyhatnék ki egyet is?!
Szerintem…
Érdekes, hogy bár többnyire egy sémára írja az írónő
a karaktereit (tudósok, magasság eltérés, félreértések, morcos pasi, etc),
mégis mindig akad bennük valami különleges. Mostani főszereplőnk, Elsie
Hannaway épp annyira átlagos kinézetű, amennyire az Eszméletlen szerelem Bee-je
extravagáns kinézetű volt.
Persze Elsienek megvan az oka arra, hogy tipikus
barna lányt játsszon, ugyanis mindenkinek képes azt az Elsie-t előadni, akire
az adott illető éppen vágyik, akivel a legjobban kijönne. Fantasztikus radarja
az embereknek a felméréséhez, amit abszolút irigylésre méltónak tartok, bár nem
azért, mert olyan kamubarátnős mellékállásra vágyom, mint amilyenre a nő
kényszerül a három tanársegédi munkahelye mellett… (Bár egyébként nem butaság
ez a féle mellékállás, ha jobban belegondolok az anyagi helyzetembe. :D)
No, de viccet félretéve… Akad egy valaki, akin Elsie
nem igazodik el, mégpedig kedvenc kuncsaftja bátyján, akiről egy igazi
svédcsavarral kiderül, hogy egy igazi zseni a fizika területén… és ő az egyike
azoknak, akik az MIT-nél állásinterjúztatják Elsiet… és ő az az ember is, aki
10 éve elgáncsolta a lány mentorának a karrierjét, és a szakterületüket lehúzta
a tudományos világban.
Lehet, hogy gonoszul hangzik, de imádtam a verbális
összecsapásaikat a regény első felében! Szinte dörzsöltem a tenyerem, amikor
egy jó kis vitának néztünk elébe Jack és Elsie között, amik azért voltak igazán
érdekesek, mert Elsie egyébként egy elég visszafogott, megfelelési kényszeres
figura, aki valahogy mégsem bírta megállni, hogy ne közölje lépten-nyomon Jackkel,
hogy utálja őt. Jack pedig... nos, ő egy igazi, klasszikus Ali Hazelwood
karakter: magas, nagyon intelligens, szeretné a legtöbbet kihozni a partneréből
és ehhez igyekszik megadni neki az alapokat, ugyanakkor nem erőszakos. Jack is
tipikusan az az álomférfi, akinek a társaságát bármikor elviselném magam körül,
sőt, aki miatt még go-zni is megtanulnék!
– Kétlem, hogy
bármit is tudsz a munkámról. – Minden szót
elolvastam, amit leírtál. – Komolynak látszik, de biztosan ugrat. Mit
csinálok? Visszaugratom. – Élvezted a felsős
naplómat? Halvány ránc
jelenik meg a szeme sarkában. – Kicsit túlsúlyban
volt benne Justin Bieber. – Rossz gyerekkori
szobába törtél be. Én Bill Nye-ért voltam oda.
|
Ahogy várható, a regény második felében már
alakulgat a kettejük közti romantika, bár Jack nem titkolja, hogy őt az igazi
Elsie érdekli, aki őszintén és nyíltan elmondja, hogy mire vágyik, mit akar és
mit szeret. Ami lássuk be elég nehéz, ha valakinek folyamatos megfelelési
kényszere van. Szerettem a két főszereplő közötti kémiát, ahogy azt is, miként
változnak meg a másik hatására… Persze vannak a történetükben bonyodalmak,
csúnya veszekedések és haragszom rád-pillanatok, de Ali Hazelwood a mestere
annak, hogy lehet a éehető legjobban feloldani a főszereplők közti ellentéteket
és a lehető legjobban elsimítani a problémákat.
Bár a történetben akadtak szerethető
mellékszereplők, én mégis csupán az abszolút kedvencemet emelném ki, Elsie
lakótársát, Cecét. Cece szintúgy egy keveset kereső tudós, mint Elsie, bár ő
nyelvész, aki éppen a PhD-ját fejezi be a Harvardon. Akárcsak főszereplőnk, ő
is kamubarátnő felkéréseket vállal mellékkeresetként, de az Alkonyat-fanatikus Elsievel
ellentétben ő rajong a művészfilmekért és a házi sünjéért. Vidám, felpörgött,
különc karakter, aki az utolsó porcikájáig önmaga. Szerettem az
összetartásukat, barátságukat!
A TOP2 kedvenc mellékszereplőm pedig természetesen
az idős csilliárdos nagymama volt, aki totál lököttnek mutatta magát, Millicent.
Szerepelhetett volna sokkal, de sokkal többet!
Összességében
Kezdem úgy érezni, hogy van valami fétisem az író
romkomjai iránt, ugyanis alig bírom kivárni a soron következőt, aztán pedig
szomorkodom, hogy pár nap alatt kiolvasom őket...
Nagyon szeretem ezeket az egy kaptafára íródott,
ugyanakkor mindig kicsit más, mindig újszerű, másféleképpen fura karakterekkel
teli humoros, romantikus regényeket. Ezt a történetet is izgalmasnak éreztem,
szerettem, hogy néha bizony pofára estek a főszereplők, és nem tűntek el
könnyedén az élet által az útjukba gördített akadályok.
Értékelés: 5
Azoknak ajánlom, akik szeretik a titokban édes pasikat, a tudós
szerelmes párokat, a kutatóknak/fizikusokat/tudósokat, a magas pasikat, a
titkos szerelmeseket, az érzelmileg sérültek helyrejövetelét – bárkinek, aki szeretne valami
szórakoztatót, ugyanakkor romantikusat olvasni.
Kedvcsináló idézetek:
♡
– Amikor először találkoztunk, nem tudtad, hogy
hazudok.
– Nem, nem tudtam. – Jack arckifejezése
megkeményedik. Kihúzza magát és előre hajol, a könyöke az asztalon. Az egész
helyiség meglódul és megtelik feszültséggel. – De azt tudtam, hogy van benned
valami. Hogy fáradhatatlanul tanulmányozod az embereket. Megfejted, kicsodák,
mit akarnak, és aztán olyanná alakítod magadat, ami szerinted megfelel nekik.
Láttam, hogy féltucat szerepet játszol féltucat szituációban, úgy váltogatod a
személyiségeket, mint a tévécsatornákat, és még mindig fogalmam sincs, hogy te
ki vagy. Úgyhogy azt hiszem, jogom van aggódni az öcsémért. És azt hiszem,
jogom van kíváncsinak lenni rád.
♡
– Ezekben a fantáziákban vannak óriási csápos
dildók? – Ásítok is. Gyorsan fáradok.
– Persze. – Hallom a fanyar mosolyát. – Sokkal
különösebb dolgok is. (…)
– El kell mondanod, különben nekrofíliát és
csonkítást képzelek el.
– A fura fantáziáimban, Elsie – addig mozgat, amíg a
domborulataink és az éleink tökéletesen összepasszolnak a fantáziáimban
megengeded, hogy szemmel tartsalak. – Érzem az ajkát a halántékomnál. – És
amikor nagyon elengedem magam, azt képzelem, hogy azt is hagyod, hogy
gondoskodjam rólad.
Tényleg különösnek hangzik.
– Miért?
– Mert az a gyanúm, hogy még senki sem tette meg.
♡
– Nem igazán – közli Jack. – Hosszú történet.
– Tökéletes. Kávé mellett elmesélheted. Két cukor,
mint mindig, Jack?
– Aha. – Újra megfordul, hogy induljon. – Majd
megiszom, miután visszajöttem Elsie….
– Badarság! Elsie-nek is maradnia kell. Egyszerűen
nem hagyhatom, hogy elmenjen.
– De igen, mert az emberrablás súlyos bűncselekmény.
– Pff.
♡
Jack felsóhajt.
– Valahol menet közben összegabalyodtak a drótjaid.
Az agyad úgy döntött, nem vagy méltó az emberek idejére és erőfeszítéseire, és
ha bármit kérsz, nemcsak egyszerűen nemet mondanak, de el is hagynak. –
Tárgyilagosan beszél, mintha ő lenne Arkhimédész és tizedszer mesélné el a
felhajtóerővel kapcsolatos eredményeit az akropoliszon. – A szerelem nem így
működik, Elsie.
♡ ♡ ♡ ♡ ♡
Nem saját képek! Pinterest tábla: A
szerelem elmélete
Love,
Theoretically a GoodReadsen
♡ ♡ ♡ ♡ ♡
Ali Hazelwood regényének főszereplője egy elméleti fizikus, Elsie
Hannaway, aki a nappali tanársegéd állása mellett kamubarátnőként is dolgozik.
Pechjére az egyik kedvenc ügyfelének a bátyja az MIT fizika tanszék vezetője.
Jack Smith nem egyszerű eset, hiszen nem csak arrogáns, de vonzó is, de ő áll a
nő és álmai munkája között, így Elsie kénytelen hadba szállni a férfi ellen.
Tartsatok bloggereinkkel, ismerkedjetek meg Elsivel és Jackkel, és ne
felejtsetek el játszani se, hiszen a Maxim kiadó jóvoltából egy szerencsés
olvasónk a turné végén megnyeri a könyvet!
Nyereményjáték:
A
mostani játékunkban olvasnotok kell! A Maxim kiadó oldalán találtok egy röpke
beleolvasót A szerelem elméletébe,
aminek az elolvasása után könnyedén megválaszolhatjátok az állomásokon
található kérdéseket.
(Figyelem! A megfejtéseket
elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül
válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest
sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
|
“Melyik Alkonyat TEAM rajongója Elsie?”
BLOGTURNÉ ÁLLOMÁSOK: 11/26 - Csak olvass! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése