2016. május 16., hétfő



Vivien Holloway: A bross (Winie Langton történetek 3,5)



– Igyunk arra, hogy ebben az évben sem vittetek a sírba! Boldog karácsonyt!


Fülszöveg:

Winie és a Langton család a karácsonyra készülődik. A káosz még a szokásosnál is nagyobb, de azért a vacsora előtt Winie és Will még szakít időt egy okító jellegű ékszerlopásra.

„- Ajándékot vettél nekem? – kérdezte, és gyanakvás színezte a hangját. Hátrapillantottam a vállam felett, és csak annyit mondtam:
– Kérlek. – Előhúztam a fiók egy rejtett rekeszéből a Mesterkulcsot. A zsebóra formájú szerkezet megcsillant az olajlámpa fényében. – El fogod lopni az ajándékodat.”

Ez a szösszenet egy kis ajándék a Winie-rajongóknak, továbbá átvezetés „A hóhér kötele” és a februárban megjelenő, „Tolvajok kézikönyve” című negyedik rész között.

Könyv információk:

   Eredeti megjelenés éve: 2015

   44 oldal · e-könyv ·
   ISBN: 9789637051937
A sorozat részei:

   1. Mesterkulcs
   2. Tolvajbecsület
   3,5 A bross
   4. Tolvajok kézikönyve

(6 részesre tervezik minimum)

(Az értékeléshez olvass tovább!     )
Miről szól?

Egy tipikus családi karácsonyról, ahol…

- valaki díszít, eltölti az ünnepi szellem;
- valaki süt-főz, csak pampogni hagyja el a konyhát;
- valakit ugráltatnak;
- valaki csak nevetgélve nézi az egész hajcihőt, és
- valaki idegbajosan igyekszik a karácsonyfát a talpába faragni.

Szerintem:

Ez egy nagyon rövid karácsonyi történet, de humorban és stílusban abszolút hozza a többi Winie Langton történetet, aminek örültem. A sztori maga nagyon aranyos volt, főleg a Langton család karácsonyi tradícióit (és ünnepi agybaját) követhettük nyomon. Olvasás közben óhatatlanul azon gondolkodtam, hogy milyen király lehet már ennek a családnak a része lenni, mekkora mázlista Winie, hogy ilyen futóbolondokkal ünnepelhet. Aztán persze rájöttem, hogy azért tetszett annyira a szülők és a többi családtag viselkedése, mert a saját családom beszólásaira, karácsonyi cselekedeteire, beszólásaira hajazott!

Nem nagyon haladtunk előre magában a fő sztoriban (SPOILER: ugyanis arról szól a többi rész, hogy Will és Winie igyekszik visszaszerezni Will anyukájának a dolgait), de azért lépegettünk előre azzal is. Tulajdonképpen kihagyhatatlannal tűnik ez a fél rész, mert a 3. és a 4. történetet köti össze, szóval én mindenképpen javaslom az elolvasását a két rész között! (Átvezeti a harmadik részt a negyedikbe, a karácsonyi szál csak egy humoros, érdekes keretet ad neki.)

Legjobb rész: a Karácsonyfa talpba faragása! :D Az ilyenek miatt imádom Winie családját, főleg a faterját!

Értékelés: 4

Karácsonyi idegbaj!

Külön tetszett, hogy több olyan apró kiszólást és ideges pillanatot találtam, ami nálunk évről-évre előfordul. Az én nem-normális családom tipikusan addig teper, amíg az agyunkra nem megy a Karácsony minden évben. Amíg minden nem giccses, mindent el nem özönlenek az apró becsomagolt bisz-b@szok, amíg nincsen mindenhol izzósor vagy giccses zöld-piros / kék-ezüst gömböcske.

Olvastam ezt a szösszenetet és megvolt az éves karácsonyfa talpba faragási idegállapot. Megtaláltam az „anyu jön és lám, a fa balra dől” morgolódást - bár nálunk Apa szokott pampogni… Anyu a „díszítésből nem elég”- és a „tegyél még oda egy díszt” –típusú karácsonyozó… Aztán minden úgy néz ki, mintha… Így:


Estére egyébként is úgy fog kinézni az egész ház, mintha lehányta volna a karácsony szelleme.


Szóval nekem szívhez szólt a könyv, mert magunkra ismertem a nagy készülődésben. Hangulatos, vicces mini-sztori a többi mini-sztori mellé.

Érdekesség! (reklám helye)


 A kép története ott kezdődik, hogy vannak a molyon ilyen Kérdezz az írótól/írónőtől eventek, amikor létrehoznak egy egész zónát és aznap kérdezhetsz XY szerzőtől bármit. Ilyen volt a Könyvfesztivál előtt a Kérdezz bármit Vivien Hollowaytől! zóna is, és itt hangzott el a kérdés, ami kapcsán létrejött ez a haláli kép. :D

Wee általában nagyon barátságos és humoros, ráadásul szívesen válaszol mindenféle – jobbára idióta – kérdésre. Szerencsére nem kell félteni, így a vicces kérdező kérdésére hasonló stílusban válaszol, akkor is ha egy barátja kérdez bolondságokat. 


//Különösebb célom nincs azzal, hogy feltettem a képet és a történetét a blogra, de nekem nagyon tetszett ez a "poén". A képhez éppen ennyi közöm van: NULLA. Tetszett, feldobta a napomat - ez itt most tényleg csak a reklám helye volt. //


Kedvcsináló idézetek:
A vacsora kellemesen telt, nagyapa is csak a végén lépett rá a terítő sarkára, és csak az asztal jobb szélét rántotta magával a művelet közben, de addigra már nagyjából mindenki befejezte az evést. Aki meg nem, az ma este is tanult valamit: addig egyél, amíg van rá lehetőséged.

Anyám különös rajongással viseltetett Will iránt, melynek számos oka közül csak az egyik merült ki abban, hogy végre olyan hímnemű egyedet lát a társaságomban, aki meg tudja különböztetni a süteményes villát a salátástól.
  
A képek a „Theme - Steampunk” Pinterest táblámról származnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése