Alcím: Zöld harmónia az otthonunkban és a szívünkben
|
A növények maga az élet. Ez azt jelenti, hogy ha eléggé odafigyelve hallgatjuk meg őket, helyet adhatunk nekik az életünkben, és be tudják tölteni az űrt a lelkünkben.
|
 |
Mindenki
megérdemli, hogy megtapasztalja,
milyen pozitív hatással van ránk, ha vannak növényeink, amelyekről
gondoskodhatunk. A növények ugyanis nemcsak szépek és tisztítják a levegőt, de csökkentik a stresszt, a vérnyomást, és úgy általában is jót tesznek a testünknek és a
lelkünknek is. A gondozásuk valójában mindfulness gyakorlat, amely révén
megélhetjük, hogy a másokkal való törődés örömforrás.
Summer
Rayne Oakes BARÁTOM, A FILODENDRON című könyve hiánypótló és egészen
különleges kötet: nemcsak praktikus gyakorlati információkkal és tanácsokkal
lát el bennünket, de újfajta szemléletmódot is képvisel. Útmutatásait követve
megtanulhatjuk a növények nézőpontjából szemlélni a világot, modern
fogyasztói igényeinket pedig fenntarthatóbbakkal cserélhetjük fel. A
jutalmunk zöldellő kert, otthon, és egy kiegyensúlyozottabb, boldogabb élet.
„Lépjünk be hát a növények
világába, és fedezzük fel, hogyan kezdhetünk neki a saját személyes zöld
életterünk megteremtésének – az otthonunkban, a gondolatainkban és a
szívünkben.” |
|
Könyv információk:
Eredeti mű: How to Make a Plant Love
You: Cultivate Green Space in Your Home and Heart Eredeti megjelenés éve: 2019 Bookline Könyvek,
2020 208
oldal · puhatáblás · ISBN:
9789634336228 · Fordította:
Lévai Márta |
VEDD MEG! BELEOLVASÓ MOLY ♡ Summer Rayne Oakes:
|
(Az értékeléshez olvass tovább! ⇩ ⬇ ⇩ ⬇ ⇩ )
Miért figyeltem fel a
könyvre?
Aki követi a blogot és az instagramom, tudhatja, hogy az elmúlt pár hónapban elkezdtem mindenféle szépséggel körbevenni magam! A szobámban 13 növény lakik, rajtuk kívül még kétféle paprika 'bokor' él az erkélyen, és az irodámban is próbálok fokföldi ibolyát gyökereztetni. (Ez utóbbi egyelőre kudarcnak tűnik.) Mivel rákattantam a zöld lakótársakra, elkezdtem felfigyelni a velük foglalkozó könyvekre is, és bizony így jutottunk el a mai posztig is: azonnal lecsaptam a Barátom, a filodendronra, amint értesültem a magyar megjelenéséről.
Növénykéim…
A könyv egy pontján az író egyik barátja 'hadifoglyokként' hivatkozik azokra a növényekre, akiket előzetes megismerés nélkül, a szépségük miatt fogadunk az otthonunkba (ld. az idézeteknél lent). Elég végletesen nyilatkozik a jelenségről, és picit szégyenkezve kellett bevallanom magamnak, hogy én bizony kifejezetten a szépségük alapján válogattam ki a 'zöldségeimet'... Persze később hetekig mást se csináltam szinte, csak lapozgattam a könyvtári szobanövény kalauzokat meg bújtam a netet, és mára már sikerül mindegyikük kedvére való klímát produkálnom (többnyire), de ebbe elég sok meló és tanulmányozás volt. A könyv épp erre hívja fel az olvasók figyelmét: ismerd meg a növényed, tapasztald ki az igényeit, és tölts el vele elég időt, hogy ő is tudja viszonozni a gondoskodásod a maga csendes módján.
Az íróról és a könyvről…
A könyv előtt nem hallottam Summer Rayne Oakesról, de minél többet olvastam róla a neten és mind jobban elmélyedtem a könyvében, annál szimpatikusabbá vált nekem ez a vidékről származó lány, aki a rideg nagyvárosban úgy vert gyökeret, hogy igazi dzsungellé alakította ki a lakhelyét. Ráadásul évente pár alkalommal megnyitja a lakását a növények között meditálni vágyók számára, környezetvédelmi aktivista, rengeteg természetességet propagáló projektben vesz részt, Youtube csatornát vezet a növényeiről, előadásokat tart öko témában, ráadásul nem csupán modell, hanem 'eco-modell'! Szóval olyasvalaki, aki a hírnevét jóra fordítja és megpróbálja minél több ember szemét felnyitni környezetvédelmi és növényszereteti témákban.
Igazából másra számítottam, amikor megláttam a könyvet: valamiféle szobanövénytartási tanácsokkal teli kiadványt vártam, amikkel tele van a piac, ezért kellemes csalódásként ért, hogy egészen másról van itt szó! Először is elképesztően sok, mások által megosztott tapasztalatot vágott be az írónő az éppen aktuális témákhoz. Akadnak köztük hosszabb, rövidebb, megható, humoros történetek az egyes emberek növényekhez való viszonyáról (párat idéztem is), amik nekem nagyon tetszettek. [Főleg, mert némelyikben picit magamra is ismertem...] Másrészt több témát feszeget a külön fejezetekben, mégis mindegyiknél elég sok hivatkozás van különféle cikkekre. Én azon olvasók egyike vagyok, aki szereti az érezni, hogy az író nem légből kapott információkkal dobálózik, hanem utána járt az általa leírtaknak, és most ezt éreztem olvasás közben, ami ismét egy piros pont Summer Raynenek.
|
„A növényeim ápolása közben mindig elégedettség tölt el. Csodálatos érzés figyelni, ahogy nőnek, és megtanulni róluk, mit szeretnek, mit nem. Amikor besétálok a szobámba, és meglátom a növényeimet, a szívem mindig meglódul egy kicsit. Ők mind az én gyermekeim.” Alexis Ortiz
|
Három, sztorizó hangvételű előszót követően 8 fejezetet találunk a könyvben. Ezek csupán nagy vonalakban függnek össze - a növények és az író személye csak az összekötő kapocs. 1. fejezet: Tömegvándorlás, ahol a városba költözésről, a természettől való elszakadásról esik szó, de a saját fiatalkorától kezdve mesél az őt körülvevő természetről, amit annyira hiányolt a későbbi városba költözésekor. Rendkívül személyes hangvételű egyébként az egész könyv! 2. fejezet: A természet iránti vágyakozásunk című fejezetben Szingapúrba utazunk vele együtt, ahol szinte minden létező épületet növények díszítenek valamilyen formában. Nagyon sokat adnak arra, hogy minél természetesebb közegben éljenek az emberek, és rendkívül sok pénzt is fordít erre az állam! [Újabb bakancslista-tétel: ellátogatni Szingapúrba és megnézni a növényekkel felfuttatott házakat, utáckat!]
A távobbi fejezetekben szó esik a 'növényvakság' jelenségről, ami lényegében azt jelenti, hogy a legtöbben észre se vesszük a növényeket magunk körül. De ennek kapcsán szóba kerül a 'Természethiány-zavar' és a 'The Pet Plant Project' is, ez utóbbi keretein belül ismeretlen magról kellett sulisoknak növényt nevelni, és nevelgetés, tanulmányozás közben rájönni az adott növény igényeire. Beszél a kertésszé válás folyamatásról, a kertészkedés és a kínai kertek történelméről, illetve a Cornell Egyetemen tett látogatásáról is, amikor bejutott Liberty Hyde Bailey növénygyűjteményébe, ami 300 ezer kötetre és 200 folyóiratra rúg, továbbá 900 ezer növényfaj mintáját is tárolják ott!
Élvezetes hangvételű iromány, ami néha rákoppint az olvasó orrára, és felhívja a figyelmet arra, hogy a környezetünkkel törődni kell, a növényeinket meg kell ismernünk ahhoz, hogy minél jobb életet tudjunk számukra biztosítani, és az egyes fejezetek végén még gyakorlatok is találhatóak, amelyekkel közelebb kerülhetünk hozzájuk. Nos, nekem nem igazán jöttek be a gyakorlatok - mert rendkívül rossz megfigyelő vagyok, és a legtöbb feladat erre van kiélezve -, de odáig voltam a kötetet ékesítő illusztrációkért! Marc Conlan képei fekete-fehér minimalista képek megbolondítva némi zölddel, én teljesen el vagyok ragadtatva mindegyikről! Ahogy az író fejezetek elejére választott idézeteitől is!
Összességében…
Szerettem olvasni Summer Rayne Oakes könyvét arról, amit ő fontosnak tart az életben. Nagyon elhivatott és figyelmes embernek, aki képes volt igazi dzsungelt telepíteni egy brooklyni lakásba! Leesett az állam, amikor arról olvastam, hogy több, mint 1000 növénnyel él együtt (kb. 500 fajú, fajtátú egyeddel), és minden vasárnapot velük tölt, hogy feltöltődjön belőlük. Egészen mást vártam, amikor kézbe vettem a könyvet, de mégsem ért csalódás, mert egy személyes hangvételű, finoman oktató jellegű, lényegében mégis önsegítőnek nevezhető olvasmánnyal lettem gazdagabb.
De azt is tudom, hogy év elején a kezembe se vettem volna, mert akkortájt cseppet sem érdekeltek a növények, így azt mondanám, hogy elsősorban növény- és/vagy kert tulajdonosoknak javasolnám, vagyis olyanoknak, akiknek már van némi kötődésük a természethez, és nyitottak a téma iránt.
Értékelés: Ajánlom*
*Kinek ajánlom?
Minden növény- és természetbarátnak, aki szeretne egy szintén növény- és természetbarát könyvében elmerülni. Summer Rayne Oakes a saját történetei mellett számtalan növénytartó tapasztalatát is megossza a könyvben, ezért mindenkinek javaslom elolvasni, aki tart legalább egy növényt az otthonában (vagy régóta szeretne egy szép, zöld lakótársat).
Külföldi borítóvariációk:
Kedvcsináló idézetek:
♡
Ahogy azóta is szokásom, ha szerzek egy növényt, akkor sem értem be azzal, hogy helyet kerestem neki, aztán mentem a dolgom után. Szeretek elidőzni a pillanatban, és csodálni a másik élő, lélegző lényt, „akivel” mostantól egymás társaságában töltjük a napjainkat.
♡
A növények békével töltik el a lelkünket, bárhol képesek az otthonosság érzését nyújtani, és ha az otthonunk négy falán túli világot az otthonunknak akarjuk nevezni, akkor ehhez nem tudok jobb kiinduló lépést javasolni, mint azt, hogy kezdjünk el gondoskodni egy növényről.
♡
Tama megemlíti, hogy a növénytudósoknak van egy pontos kifejezése azokra a növényekre, amelyeket a tulajdonosaik anélkül cipeltek haza, hogy átgondolták volna, mire van szükségük: hadifoglyok. A hadifogoly-növények úgy szoronganak a kaspóikban, mintha valami kényelmetlen kalitkába lennének zárva, és tömik beléjük a műtrágyát meg a vizet, hogy életben tartsák őket. „Ha igazán el akarjuk dönteni, hogy egy növény élete jó-e, akkor azt kell megkérdezni tőle, hogy van-e lehetősége a regenerálódásra – mondja Tama. – Ha nincs, akkor nagy valószínűséggel hadifogoly.”
♡ ♡ ♡ ♡ ♡
Növénykék
/ Plants & Anitiger's photos Pinterest tábla
How
to Make a Plant Love You a GoodReadsen
♡ ♡ ♡ ♡ ♡
Sosem volt még annyira divatosak a növények,
mint napjainkban. Summer Rayne Oakes vidéki lányként került New York
betonrengetegébe, ahol dzsungelt varázsolt a lakásából, hogy visszacsempéssze a
természetet az életébe. Könyve, a Barátom, a filodendron nem csupán egyszerű
növénygondozási kézikönyv, hanem egy újfajta szemléletet is megpróbál átadni az
olvasóknak a növényekkel kapcsolatban. Tartsatok a Blogturné Klub bloggereivel
és nyerjetek egy példányt a könyvből!
|
Nyereményjáték:
A Blogturné Klub tagjai között is bőven
akadnak igazi növényrajongók. A játék során megmutatjuk a(z egyik) kedvenc
növényünket, nektek pedig csak annyi a feladatotok, hogy megírjátok a képen
látható egyed nevét. Bármilyen verziót elfogadunk, legyen az a hivatalos
latin, a magyar(ok), vagy akár az angol elnevezés. A lényeg, hogy
azonosítsátok be nekünk a kép és az információ alapján a példányt.
(Figyelem!
A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72
órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új
nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.) |
Származási
helye: Dél-Amerika. Viszonylag állandó
hőmérsékletet és magas páratartalmú levegőt igényel. Fényigénye közepes,
közvetlen fény ne érje. Közepes vízigényű, túlöntözés hatására levelei
sárgulnak. A hidegre érzékeny, ne tegyük 13 °C-nál alacsonyabb hőmérsékletű
helyre.
|
BLOGTURNÉ ÁLLOMÁSOK:
10.27: A Szofisztikált Macska |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése