2018. szeptember 25., kedd



Rácz-Stefán Tibor: Élni akarok! | BTK értékelés



Rácz-Stefán Tibor idén ősszel újabb könyvvel jelentkezik. Tőle már jól megszokottan előkerülnek nehéz témák, élvezhetjük a popkultúra utalásokat és természetesen a romantikus szívűek egy újabb párosért szoríthatnak. De figyelem - nem garantáljuk, hogy ezúttal szárazon maradnak a szemek!
Egy jó csomag zsepivel felszerelkezve a Blogturné Klub csapata is elindult, hogy megismerje Lilla és Noel történetét. Tartsatok velünk, és ha ügyesek vagytok, a könyv 3 példányának egyike is a Tiétek lehet.


Az élet olyan szép, annyira csodálatos, és nekem már csak napok vannak belőle.


Fülszöveg:
Mernél szeretni, ha az időd lejárt?
Lilla már évek óta a halál árnyékában él. Beteg, és tudja, hogy csak hetek vannak hátra számára. Hazatér a kórházból, hogy teljesítse a bakancslistáját, segítsen szeretteinek az álmaik elérésében, és még utoljára átélje a hétköznapok egyszerű csodáit. Nem is vágyik ennél többre, ám ekkor megismeri a szomszéd srácot, aki az összes tervét felforgatja…
Noel egy pimasz, irritálóan vonzó, de közben érzékeny fiú, akinek mindene a fotózás, és az az álma, hogy bejárja a világot. Nem is sejti Lilla sorsát.
A két fiatal egyre közelebb kerül egymáshoz, de Lilla nem akar szerelembe esni. Nem vágyik másra, csak hogy a fiúval lehessen, de retteg attól, hogy Noel viszonozza az érzelmeit. Mi a jobb? Ha az ő érdekében eltaszítod magadtól azt, akit szeretsz, vagy ha esélyt adsz a boldogságnak, bármilyen röpke legyen is?
Éld meg a csodákat!

Könyv információk:

Eredeti megjelenés éve: 2018
Könyvmolyképző, Szeged, 2018
256 oldal · puhatáblás ·
ISBN: 9789634575405

Várható megjelenés: 2018.10.02
      (Az értékeléshez olvass tovább!       )
Szerintem…

Amondó vagyok, hogy kellett ez a könyv, hiszen nagyon sokan tündérmesének tartjuk már az ilyen-olyan betegségekkel foglalkozó ifjúsági/YA-regényeket, amikben a haldokló főszereplő az örökké kitartó (vagy szintén haldokló) kedvese mellett lel végső nyugalomra, miután az olvasóval elhasználtatott egy csomó papírzsepit...

Szerettem, hogy Lilla, az oszteoszarkómás főszereplőnk úgy dönt, hogy ad egy évet magának a gyógyulásra, ami alatt minden kezelésbe belemegy, mindent megpróbál, de ha ez nem jön be - és nem jön be, hiszen itt kezdődik ez a történet... -, akkor bizony elkezdi szedni a Fortepex nevű - de igazából nem létező - gyógyszert. A gyógyszert, amitől talpra áll pár hétre, és amibe mielőbb bele fog halni... Az a helyzet, hogy elég sokat gondolkodtam ezen a dolgon, és szerintem jól döntött. Lilla erős csaj, aki hozott egy okos döntést, mert rendet teremt maga körül, mielőtt végleg elmegy, és mindenkinek lesz 1-2 igazán szép közös emléke a lánnyal.

A történet felépítéséről...

A regény Lilla naplóbejegyzéseiből áll, de a fejezeteket a bakancslistájának főbb pontjai alkotják. Fiatal korához képest igazán bölcs, hiszen nem a világ megváltását vagy ehhez hasonló, elérhetetlen célokat tűzött ki maga elé, hanem 14 könnyebben teljesíthető dolgot szeretne elintézni a halála előtt. Tényleg nem kell nagy dolgokra gondolni, hiszen jégkorcsolyázni akar, embereket kibékíteni vagy elmenni a barátnője szalagavatójára...
Talán épp amiatt szorul az össze az ember torka Lilla miatt, mert a vágyai egyszerűnek tűnnek, neki mégis elérhetetlennek tűntek a Fortepex előtt, hiszen teljesen legyengítette a betegség, és a legkisebb mozdulat is fájt neki. Tetszett, hogy nem csak egy végső bakancslista pipálgatást kaptam, hanem egy csomó szép gondolatot is. Van min elgondolkodni olvasás után.

Keblemre ölelt karakterek!

Az Élni akarok! hatalmas erőssége ismételten az, hogy Tibi iszonyat szerethető, élettel teli  és „átlagember” karaktereket tud írni, akikkel az olvasó sorsközösséget vállalhat, de mégsem óvja őket agyon! Aki olvasta a Túl szép! című regényéről szóló értékelésemet tudja, hogy az egyik főszereplő, Márk pillanatok alatt beköltözött a szívembe, amiért őszinte szeretettel képes Budapestre nézni. Ugyanúgy, mint én. Imád sorozatozni, olvasgatni és nagyobb darab, mint az átlag... Akárcsak én. Lilla egészen máshogy került közel hozzám, inkább a döntéseinkben hasonlítunk egymásra...



...és akkor térjünk át az Élni akarok! főbb karaktereire!

Lilla doktornőjét egyszerre imádtam és szántam, amiért túlságosan közel engedi a szívéhez a betegeit, holott biztosan sok betegét veszti el a rák ellen vívott harc közben. (Folyton a Dr. House című sorozat Wilson dokija jutott róla eszembe!) Lilla legjobb barátnője, Betti egy kissé teltebb, ám fantasztikus hangú lány, aki bár képtelen feldolgozni a halált, mégis kitart a barátnője mellett. Lilla édesapja imád olvasni, de a lánya szerint lehet, hogy ez amiatt van, mert az olvasás kiszakítja a valóságból. A sztárfotós Noel karizmatikus, humoros és totál profi, ha fotózásról van szó, és mégis van egy kis stikkje, akárcsak a többieknek. És akkor ott van egy imádnivaló LMBT szál, amiért totál oda voltam, mert irtó édes a központi páros! Nem tudok kedvencet választani, hiszen eltérő karakterek, és szerettem a részeiket olvasni. Abszolút szerethető ennek a regénynek is a szereplőgárdája, ám mégis megvan mindenkinek a saját titka, bánata, félelme...

„Úgy szeretlek, ahogy vagy, és mára csak egy elvet vallok:
A szerelem az szerelem, és pont.” 

Persze ha nagyon kukacoskodni akarnék, akkor találnék olyasmit, ami nem tetszett. Negatívumként megemlíteném, hogy ráfért volna még egy átnézés a regényre (pl. van még benne elütés: „leépült” helyett „lépült”), de ezt nem éreztem annyira zavarónak, mint Lilla teljes nevét. Esküszöm, hogy azt hittem, viccelnek, amikor valaki rákiabált a lányra, hogy „Csudaszép Lilla!”. Annyira nem illett nekem se a sztorihoz, se a lány karakteréhez... No, de ez van.

Összességében

Lilla élni akarása totál szíven ütött... A legkritikusabb a szalagavatós rész volt, ott és akkor eltört nálam a mécses, mert annyira megszerettem őt, de minden alkalommal odavágtak a történet szomorú, realista apróságai... Mivel abszolút megértem Lilla tetteinek a mozgatórugóit - legyen szó akár az utolsó löketet megadó gyógyszer beszedéséről, akár arról, hogy nem híve a szerelemnek haldoklóként, akár arról, hogy rendet kell tennie maga körül távozás előtt -, ezért odáig vagyok érte és a történetéért. 

Kellett már ez a regény, mert már egy ideje hajlamosak vagyunk túl romantizálni a rákos és egyéb betegséges történeteket. Elsőre megijedtem, hogy egy magyar Ezer csókot fogok kapni, de szerencsére abszolút megáll a saját a lábán ez a sztori - vagyis nálam túl is tesz az Ezer csókon. (Sorry.)
Értékelés: 4,5

Ajánlom, ha...
─ szereted az író könyveit (ld.: Túl szép / Fogadj el!);
─ kedveled a kicsit szomorkásabb, de szívhez szóló történeteket, amikben fontos szerepet játszik valamilyen betegség (pl.: Ezer csók, Csillagainkban a hiba, Minden, minden);
 ─ valami megrázó és felrázó olvasmányra vágysz, ami eszedbe juttatja, hogy élsz!

Érdekesség: a könyvhöz készült egy kedvenc idézetes bejegyzés is à LESD MEG!

Kedvcsináló idézetek:
Te voltál a fény az életemben, az erő, ami oda lökött, ahová tartozom.
Élni akarok!
Úgy, mint mások: odakint, a nagyvilágban, a barátaimmal és a családommal körülvéve. Az élet nem lehet a kórházi vegetálás, a műtétek és a kezelések végeláthatatlan sora. (…)
A kórházi lét, ez a lélekölő rutin nem nevezhető életnek.
– Pont elkaptam a pillanatot – szólalt meg, miután nem feleltem. – Azt hittem, az üstökös lesz a csúcspont, de az eltörpült a megigézett arckifejezésed mellett.
– Te engem fotóztál az üstökös helyett? – kérdeztem felháborodottan. Alig pár méter volt köztünk a távolság, így biztosan meghallotta.

vvvvv
A képek a Pinterest táblámról származnak:
vvvvv


Nyereményjáték:

Mostani játékunkban nosztalgiára invitálunk titeket. A szerző régebbi könyveiből hoztunk nektek egy csokorra való idézetet, a feladat pedig egyszerű és logikus: fejtsétek meg, az egyes állomásokon olvasható részletek Rácz-Stefán Tibor melyik művéből származnak, és írjátok be a címeket a Rafflecopter doboz megfelelő soraiba.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

Feladvány:
„– Mi ebben a csapatmunka? – tette fel a kezét Kata. – Ugyanazt a könyvet olvassuk, akkor nem mindegy? Meg én olvasni se nagyon akarok.
Na ja, még a végén fejbe csap a kultúra – gondolta Dávid, de jobbnak látta, ha meg sem szólal.”


  

ÁLLOMÁSOK:

09.23 - Értékelés - Kelly & Lupi olvas
09.24 - EXTRA - Hagyjatok! Olvasok!
09.25 - Értékelés - Hagyjatok! Olvasok!
09.26 - EXTRA - Deszy könyvajánlója
09.27 - Értékelés - Deszy könyvajánlója
09.28 - Értékelés - Könyv és Más
09.29 - Értékelés - Zakkant olvas


  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése