Mozizó 6. – Bird box / Madarak a dobozban (2018)

(Az összes Mozizó bejegyzés elérhető a mozizo címke alatt!)

Hűha, 2016 óta nem írtam normális Mozizó bejegyzést, amit röstellek, mert imádok véleményt alkotni dolgokról… Oké, főleg könyvekről, de olyan filmekről is, amelyeknek olvastam az alapját képező történetet… Tegnap este viszont sikerült megnéznem egy olyan filmet, aminek az adaptációját azóta várom, hogy elolvastam a könyv verzióját.

A MADARAK A DOBOZBAN című regényről van szó, ami egyszerre horror, thriller, sci-fi és lélektani dráma! A könyvet Josh Malerman írta, de hozzá kell tennem, hogy ez volt az első könyve az írónak, és szinte azonnal lecsaptak a történet filmes jogaira!

Ha érdekel, hogy tetszett, olvass tovább…

★★★★★

BIRD BOX (2018) ~ Snitt, IMDB

Miről is szól a film?

Egy nő (Jessica - Sarah Paulson) meglátogatja a terhes testvérét (Malorie - Sandra Bullock), aki annyira elmerült a festésben, hogy nem tudja, mivel van tele a híradó. Persze a tévé bekapcsolása után kiderül, hogy egy másik földrészen emberek tömegesen ölik meg magukat, de mivel az európai kontinens messze van Amerikától, így csak elcsodálkoznak a dolgon, ám annyiban hagyják. A két nő elmegy a helyi kórházba, hogy a kedves doktornő ránézzen a babára, és itt szembesülünk azzal a ténnyel, hogy Malorie-t cseppet sem érdekli a benne növekvő gyermek. A doktornő egy örökbeadással foglalkozó prospektust ad a nőnek, hogy gondolja át a dolgot, talán jobb lenne, ha olyanok nevelnék a gyermekét, akik képesek lennének szeretni őt…

Ahogy várható, nem sok gondolkozni való ideje van a nőnek, mert már a kórház folyosóján belefut egy öngyilkosságot elkövetni készülő nőbe… aki nekiáll szétverni a fejét az üvegen… Malorie nem buta, tudja, hogy átért a „kórság” a tengeren, autóba ülve elkezdenek menekülni, de ekkor Jessica meglát valamit, és kamion elé ugrik.

Malorie és Jessica

Spoilermentesen csak annyit mondanék el a történetről, hogy néhány túlélő egy házba keveredik, kigondolják, hogy a VALAMIK látványa vált ki az emberekből öngyilkossági szándékot, majd megpróbálnak túlélni… vakon. Óvatosan. Egymásra vigyázva. Ráadásul hamarosan érkeznek a gyerekek...

A történet abszolút megrázó, hiszen egyrészt próbáljuk kitalálni, hogy mik miatt van ez az egész, de közben ott van az egymást nem ismerő idegenek egy csoportja, akik próbálnak összetartani több-kevesebb sikerrel. A legérdekesebb és legellentmondásosabb karakter egyáltalán nem Malorie volt - aki ugye küzd a magányával, és a benne növekvő élettel (amiről próbál tudomást se venni) -, hanem Douglas (John Malkovich). Az egyik kedvenc színészemről van szó, ezért furcsa volt komoly és komor szerepben látni, ugyanis Douglas egy frissen megözvegyült, haragos férfi shotgunnal, aki úgy gondolja, hogy ebben az új világban csak kétféle ember van: „A seggfejek meg a hullák.”

KÖNYV versus FILM

Elég kevés eltérés van a film és a könyv között; szerintem nagyon belevaló adaptáció lett, amit igazi élmény volt nézni. Se több, se kevesebb nem derül ki benne a lényekről, mint a regényben (bár tervben volt a bemutatásuk, de miután Sandra Bullock körberöhögte a tervezetet, elvetették az ötletet), és tulajdonképpen ugyanazt az utat járjuk be Malorie-val, amit a könyvben is bejártunk. Persze nem csupán eljutunk A-ból B-be, hanem a világ életében önző életet élő nőnek önmagán kívül másokkal törődve kell átvergődnie magát vakon ezen a világon, ami tele van őrültekkel és szörnyekkel. Tetszett, hogy ugyanazt a borzongató „vakságot” élhettem át, mint amit olvasás közben éreztem, torokszorító élmény volt! 

Akadnak eltérések, mert a kedvenc karakterem Tom (Trevante Rhodes) jóval több és jelentőségteljesebb szerepet kapott a filmben, mint a könyvben, bevallom, örültem ennek. Douglas viszont egy új karakter, akit csak a film miatt találtak ki, de úgy gondolom, hogy javított a film ritmusán (plusz tényleg imádom John Malkovichot).

Adaptáció: 5/4 ☆☆☆☆

Nem tetszett, hogy a madarak inkább szimbólumok, mintsem őrjöngő figyelmeztetői a Valamik jelenlétének, de a film lezárását is kevésbé éreztem ütősnek, mint a regényét. Összességében azt mondom, hogy mind a könyvet, mind a filmet szívből ajánlom, ha szereted az inkább beparáztató, mintsem vértől tocsogó horrorokat. A könyv a stílusánál fogva jobban megijesztett, a film inkább csak azt érte el, hogy rátapadjak a képernyőre, és lélegzetvisszafojtva várjam, hogy mi következik. Mivel tetszettek a színészi alakítások (bár tuti jobban odatehették volna magukat), és egészen izgalmas volt a sztori, biztosan újra fogom nézni, amint megérkezik hozzá a magyar szinkron.

Összességében: Nem egy véres, hentelős horror, jóval lassabb és lassan felépülő thriller… Ha valaki pörgős , cseppet sem sablonos történetre vágyik, akkor ezt nem ajánlom. Nem a szörnyek vagy a szem bekötése a fontos ebben a történetben, egészen másutt kell keresni a hangsúlyt... Szerettem. Újranézős.

Tetszési index:

- Ha olvastad a könyvet: esélyes, hogy tetszeni fog a film is.

- Ha nem olvastad a könyvet, de szereted a lélektani thrillereket: meglepő, fordulatos, élvezetes élmény lesz.

- Ha már régen olvastad és/vagy nem jött be a könyv, de érdekel a sztori, akkor ez jobban fog csúszni.

OFF TOPIC / HASONLÓ FILM:  Hang nélkül (2018), amiben hőseinknek nem szabad hangot kiadniuk. Láttam azt is, de attól nem voltam elragadtatva... de ha rákattantál azokra a filmekre, amiben a túlélésük érdekében az embereknek az egyik érzékszervüket nélkülözniük kell, akkor nézd meg mindkét filmet!

★ ★ ★ ★ ★

Köszönöm a figyelmet!

A képek a filmből vannak, a Madarak a dobozban táblán gyűjtöttem őket össze.

★ ★ ★ ★ ★